Home office ex offico: megszületett a döntés a rendkívüli ítélkezési szünet során történő feladatellátásról

Az Országos Bírói Hivatal közzétette a járvány kapcsán kihirdetett rendkívüli ítélkezési idejére a törvénykezés számára irányadó feladatellátási szabályokat. Az eljárásrend bizonyos tárgykörökben lehetővé teheti a home office-t a bírák számára mind a civilisztikai, mind pedig a büntető ügyszakban (ideértve a büntetés-végrehajtást és a szabálysértést is). A döntés hátterében feltételezhetően az áll, hogy az ítélkezés ne álljon teljesen le még a rendkívüli járványveszély miatt sem.

Eszerint a bírák bíróságon kívüli munkavégzés keretében például visszautasíthatják és közölhetik a benyújtott keresetlevelet, hiánypótlási felhívást intézhetnek az felekhez, továbbá ideiglenes intézkedést is hozhatnak.A büntető ügyszak sem áll le teljesen: a bíróság meghozhat minden olyan határozatot, amely tárgyaláson kívül meghozható (a magánvádas eljárásokban is, ahol a felek személyes megjelenése mellőzhető). 

Mindazonáltal azokban az ügykörökben, amelyek a bíró személyes jelenlétét követelik meg valamilyen oknál fogva, azok tekintetében a bíróságon történő feladatellátás továbbra is előírás mind a polgári, mind pedig a büntetőügyekben. 

A civilisztikai ügykörök közé tartozik például az ideiglenes megelőző, és a megelőző távolságtartás tárgyában hozott elsőfokú döntés, vagy az egyes személyi jogállást érintő ügyek (pl. szülői felügyelet, gondnokság, stb.).
Büntető ügyszakban továbbra is bíróságon ellátandó feladatok köré tartoznak a nyomozási bíró hatáskörébe tartozó olyan ügyek, amelyek esetében az ülés tartása kötelező, az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtásával érintett ügyek, továbbá a bíróság elé állításos eljárás.

A büntetés-végrehajtási ügyszakban bíróságon kell ellátni azokat az ügyeket, amelyek a fogvatartott jogállását alapvetően érintik (feltételes szabadságra bocsátás, kényszergyógykezelés felülvizsgálata stb.). A szabálysértési eljárásban úgyszintén bíróságon kell elintézni például a gyorsított eljárást, továbbá ha jogszabály elzárással is sújtja a szabálysértést.

Az ügyfeleket és a jogalkalmazókat leginkább érintő rendelkezés a határidők számítása kapcsán merül fel: az órákban és munkanapokban meghatározott határidők a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésével megszakadtak, és a szünet végét követő napon kezdődnek újra. Némileg bonyolultabb a megfogalmazás az években és a hónapokban megállapított határidők esetében; itt az a lényeg, hogy az így meghatározott határidők is végső soron a rendkívüli ítélkezési szünetet követő első napon járnak le. A rendelkezés értelemszerűen nem érinti azokat az eljárásokat, amelyeket a bíróságok a rendkívüli ítélkezési szünet alatt is intéznek).

Az OBH határozatát teljes terjedelmében itt olvashatja el.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.