Az Országos Bírói Hivatal kihirdette azokat a szabályokat, amelyek a rendkívüli ítélkezési szünetben alkalmazandók. A döntés jogalkalmazót és ügyfelet egyaránt érint. A döntés értelmében minden olyan feladat ellátható, amely nem követeli meg a tárgyalás megtartását és a bíró hivatali jelenlétét.
Az Országos Bírói Hivatal közzétette a járvány kapcsán kihirdetett rendkívüli ítélkezési idejére a törvénykezés számára irányadó feladatellátási szabályokat. Az eljárásrend bizonyos tárgykörökben lehetővé teheti a home office-t a bírák számára mind a civilisztikai, mind pedig a büntető ügyszakban (ideértve a büntetés-végrehajtást és a szabálysértést is). A döntés hátterében feltételezhetően az áll, hogy az ítélkezés ne álljon teljesen le még a rendkívüli járványveszély miatt sem.
Eszerint a bírák bíróságon kívüli munkavégzés keretében például visszautasíthatják és közölhetik a benyújtott keresetlevelet, hiánypótlási felhívást intézhetnek az felekhez, továbbá ideiglenes intézkedést is hozhatnak.A büntető ügyszak sem áll le teljesen: a bíróság meghozhat minden olyan határozatot, amely tárgyaláson kívül meghozható (a magánvádas eljárásokban is, ahol a felek személyes megjelenése mellőzhető).
Mindazonáltal azokban az ügykörökben, amelyek a bíró személyes jelenlétét követelik meg valamilyen oknál fogva, azok tekintetében a bíróságon történő feladatellátás továbbra is előírás mind a polgári, mind pedig a büntetőügyekben.
A civilisztikai ügykörök közé tartozik például az ideiglenes megelőző, és a megelőző távolságtartás tárgyában hozott elsőfokú döntés, vagy az egyes személyi jogállást érintő ügyek (pl. szülői felügyelet, gondnokság, stb.).
Büntető ügyszakban továbbra is bíróságon ellátandó feladatok köré tartoznak a nyomozási bíró hatáskörébe tartozó olyan ügyek, amelyek esetében az ülés tartása kötelező, az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtásával érintett ügyek, továbbá a bíróság elé állításos eljárás.
A büntetés-végrehajtási ügyszakban bíróságon kell ellátni azokat az ügyeket, amelyek a fogvatartott jogállását alapvetően érintik (feltételes szabadságra bocsátás, kényszergyógykezelés felülvizsgálata stb.). A szabálysértési eljárásban úgyszintén bíróságon kell elintézni például a gyorsított eljárást, továbbá ha jogszabály elzárással is sújtja a szabálysértést.
Az ügyfeleket és a jogalkalmazókat leginkább érintő rendelkezés a határidők számítása kapcsán merül fel: az órákban és munkanapokban meghatározott határidők a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésével megszakadtak, és a szünet végét követő napon kezdődnek újra. Némileg bonyolultabb a megfogalmazás az években és a hónapokban megállapított határidők esetében; itt az a lényeg, hogy az így meghatározott határidők is végső soron a rendkívüli ítélkezési szünetet követő első napon járnak le. A rendelkezés értelemszerűen nem érinti azokat az eljárásokat, amelyeket a bíróságok a rendkívüli ítélkezési szünet alatt is intéznek).
Az OBH határozatát teljes terjedelmében itt olvashatja el.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A megmozdulás egyik szervezője korábban nemcsak a Soros-egyetem érdekében petíciózott, de még a járványvédelmi korlátozások ellen agitált.
Bajban a Pfizer.
2023-ban újra emelkedett.
Kijött egy igazán nem meglepő adat a KSH-tól.
Brüsszelben, Hágában, majd újra Brüsszelben kell helytállnia a tárcavezetőnek.
Az Egyesült Királyságban drámaian nő a fertőzöttek száma.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
Vízágyúkat is bevetettek az egyenruhások.
