„Nem várhatunk tovább, hogy eloltsuk a tüzet! Ha azt hiszik, az üres szavak segítenek, tévednek” – mondta a svéd aktivista Brüsszelben. Tudósításunk a helyszínről.
Greta Thunberg az Európai Bizottság után az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) ülésén is felszólalt. A Mandiner a helyszínről tudósít.
***
A svéd aktivista kiemelte, hogy eddig másfél évet áldoztak az életükből arra, hogy cselekvésre bírják a politikusokat és a világgazdaság vezető személyiségeit.
– mondta Thunberg. „Emberek milliói vonultak az utcára, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozásra, és arra, hogy ez ügyben hallgatni kellene a tudósokra, de mégsem történt semmi. Mi meghúztuk a vészharangot.”
Greta Thunberg nehezményezte, hogy mindezen erőfeszítésük ellenére a világ vezetői úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, hazamennek, bekapcsolják a tévét, élik tovább az életüket, és nem foglalkoznak a valós problémákkal.
Greta nem vár tovább
„Nem várhatunk tovább, hogy eloltsuk a tüzet! Ha azt hiszik, az üres szavak segítenek, tévednek” – mondta az aktivista. Kitért arra, hogy ugyan az Európai Unió 2050-re kitűzte a karbonsemlegességet, azonban ez a célkitűzés nem megfelelő széndioxid-szabályozáson alapszik, hiszen szerinte nem a legfrissebb és legjobb tudományos alapokon nyugszik. Így tehát célt téveszt.
„Önök azt állítják, kemény lépéseket tesznek, de ez nem igaz. Törvényeket akarnak hozni, de közben fittyet hánynak a tudományos kutatásokra” – bírálta Thunberg az Európai Unió készülő éghajlati törvényét.
Ezután fejtegetésbe kezdett, hogy ha példátlan gazdagság áll a fejlett országok birtokában, és jó emberekből sincs hiány, akkor mégis mi hiányozhat a probléma megfelelő kezeléséhez. Az aktivista arra a következtetésre jutott, hogy
a megfelelő cselekvéshez.
Fosszilis erőművek
Kitért arra is, mennyire visszás az, hogy az Unió úgy tesz mintha csinálna valamit az éghajlatváltozás kezelésének érdekében, mindeközben fosszilis erőműveket finanszíroz. Greta szerint nem csak 2050-re, hanem 2020-ra és 2030-ra is kellenének célkitűzések. Úgy véli, a társadalmi felfogást kell megváltoztatni, és ez elől az Unió vezetői nem menekülhetnek el.
– fejtette ki Thunberg, aki szerint a természettel és a fizika törvényeivel nem lehet harcolni.
„Én nem fogom engedni, hogy beáldozzuk a jövőnket!” – zárta rövid felszólalását az aktivista.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
A kezdeményezést Oroszország nagy erőkkel támogatja a Politico szerint.
Az EU úgy döntött, ha törik, ha szakad, kitart eredeti zöld elképzelései mellett, finomhangolni sem akarja azokat, a klímaváltozás problémájának megoldását pedig részben erkölcsi, ideológiai kérdésé, megmásíthatatlan, szent küldetéssé emelte. Kitta Gergely írása.
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
Konkrét adatokkal álltak elő Moszkvában.
Nem lesz kegyelem.
