A svéd biztonsági szolgálat meglátása szerint a kínai és orosz kémek jelentik a legnagyobb fenyegetést.
Egyre több a kísérlet Svédország meggyengítésére – derül ki a svéd biztonsági szolgálat (SAPO) csütörtökön ismertetett éves jelentéséből. A skandináv országra leselkedő legjelentősebb kockázatok között a SAPO az államok által végrehajtott kibertámadásokat, kémtevékenységet, dezinformációs kampányokat, illetve a lehetséges merényleteket említette.
Klas Friberg, a biztonsági szolgálat vezetője a beszámoló ismertetésekor úgy fogalmazott, hogy a Svédország meggyengítését célzó tevékenységek fokozódtak az utóbbi időben. Legfrissebb példaként a koronavírus-pandémiát hozta fel. Mint mondta, külföldi hatalmak most aktívabban próbálkoznak a közvélemény manipulálásával. „Ez klasszikus példája annak, hogy a külföldi hatalmak miként próbálják a saját javukra felhasználni az éppen aktuális válságokat” – hangsúlyozta Kennet Andersson. A SAPO elemzője ugyanakkor hozzászólásában nem fejtette ki, hogy mely külföldi hatalmakra gondolt pontosan.
Friberg beszélt arról is, hogy nagyobb éberségre van szükség, illetve jobb kiberbiztonságra a svéd nemzetbiztonság és demokratikus rendszer fenntartása érdekében, s hogy elejét lehessen venni a külföldi hatalmak hozzáférésének a bizalmas információkhoz. Mint rávilágított, ez különösen igaz a mostani helyzetre, amikor több vállalati és kormányzati alkalmazott otthonról kénytelen dolgozni, gyakran kevésbé megbízható internetes kapcsolat révén. A SAPO információi szerint tizenöt ország hírszerző tisztjei dolgoznak Svédországban. Közülük a svéd biztonsági szolgálat meglátása szerint a kínai és orosz kémek jelentik a legnagyobb fenyegetést.
A SAPO jelentésében felhívta a figyelmet arra is, hogy a szélsőjobboldali csoportosulások is fokozták tevékenységüket 2019-ben. „A szolgálat a szélsőjobboldal által inspirált támadások és komoly erőszakos bűncselekmények kockázatát látja, mindemellett továbbra is fenyegetést jelent az erőszakos iszlamizmus” – fogalmazott Friberg. Az országos terrorkészültségi fokozatot az ötszintű skálán változatlanul hármas szinten hagyták – tette hozzá.
(Nyitóképünkön Klas Friberg látható, amint sajtótájékoztatót tart egy göteborgi fegyveres lövöldözés után. Forrás: MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Pedig nem ez volt az első eset.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Romba dőlt egy újabb mítosz.
Drámai fordulat jöhet a katonai stratégiában: a szövetség legfőbb katonai vezetője a Financial Timesnak elismerte, hogy vége a reaktív hozzáállásnak. A NATO asztalán már ott hevernek az agresszív, proaktív fellépés tervei – akár a kibertérben, akár más eszközökkel mérnének csapást Moszkvára, mielőtt az oroszok lépnének.
Mutatjuk az álproblémát. Szakos Enikő írása.
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
A miniszterelnök nem fogta vissza magát: a szegedi fórumon egymás után lőtte el a poénokat, amikről most videós összeállítás is készült.
Teljes a káosz a hírszerzésben: Tarjányi Péter hat forrásra hivatkozva állítja, hogy az oroszok a Baltikumra és Európára törnek, Ukrajna csak az előétel. Ám az USA hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard ezzel szöges ellentétben azt mondja: a „mélyállam” hazudik, Moszkvának ereje sincs a hódításhoz.
