Olyan megoldást szeretne az Európai Bizottság a nemzeti kisebbségeket érintő vitatott ukrán jogszabályok tekintetében, amely számukra is elfogadható – jelentette ki Várhelyi Olivér.
Várhelyi Olivér bővítési ügyekért és szomszédságpolitikáért felelős EU-biztos szerdán elmondta, Kijevben találkozott a magyar, a román és a bolgár kisebbségek képviselőivel, köztük Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, akikkel ismertette ezt az álláspontot. Elmondta, hogy ugyanerről tájékoztatta szerdai találkozójukon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, aki – mint mondta – benyomása szerint készen áll a helyzet rendezésére.
Az ukrajnai nemzetiségek képviselői a 2017-ben elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelye, az egy hónapja elfogadott középfokú oktatásról szóló törvény, valamint a tavaly nyáron életbe lépett nyelvtörvény kapcsán emeltek kifogásokat. Az oktatási reform keretében elfogadott jogszabályok az ötödik osztálytól fogva emelkedő mértékben írják elő egyre több óraszámban ukrán nyelvű tanórák bevezetését az állami és önkormányzati finanszírozású nemzetiségi iskolákban, a nyelvtörvény pedig egyéb rendelkezések mellett kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát – a magán beszélgetések és a vallási szertartások kivételével – gyakorlatilag minden nyilvános rendezvényen.
„Érzékeny kérdésekről van szó, szükség van (a rendezésükhöz) a magyar és az ukrán kormányra egyaránt. Elindult egy folyamat ezen a téren, reméljük, hogy eredményre vezet, mi a magunk részéről szeretnénk támogatni ezt a folyamatot, de az a legfontosabb, hogy a kisebbségeknek megfelelő megoldást találjunk” – fogalmazott az EU-biztos. Hangsúlyozta, hogy kétnapos látogatása alatt tárgyalópartnereivel számos más konkrét kérdést is érintettek. Ezek között sorolt olyan gazdasági, infrastrukturális fejlesztési projekteket, amelyek nemcsak Ukrajna, de Magyarország számára is fontosak, mint például a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, azaz úthálózatok bővítése. Ezen kívül szóba került még a tőkeberuházások élénkítése, valamint a megújuló energiaforrások felhasználása is. Hozzáfűzte, hogy ezeknek a terveknek a megvalósításához az EU segítséget kíván nyújtani Ukrajnának.
Várhelyi Olivér elmondta, hogy a nap folyamán találkozott Vadim Prisztajko külügyminiszterrel, akivel szoros munkakapcsolatban állapodtak meg. Programja keretében megkoszorúzta a 2014-es kijevi Majdan-tüntetések civil áldozatainak emlékművét.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Kérdés, hogy mi részt akarunk-e venni ebben?
Sokan hittel mentek, mások a zsebüket tömték volna, de a valóság mindenkit arcul csapott. A biztonságpolitikai szakértő elárulta, kik azok a külföldiek, akik ténylegesen hasznára vannak Kijevnek, és kik okoztak több kárt, mint hasznot.
Európai politikusok bírálják Volodimir Zelenszkij kijelentéseit, miközben Ukrajna tovább kapja a pénzt, az oroszok pedig megcélozták a magyar fővárost.
A Fidesz frakcióvezetője egy lakossági fórumon beszélt arról, hogy március 15-én egy ukrán cégen keresztül finanszírozzák Magyar Péterék szimpatizánsaik buszoztatását.
Zelenszkij diplomáciai hazárdjátékot űz: ezzel a lépéssel igyekszik Trump és az arab országok kedvében járni.
Szijjártó Péter szerint ha az ukránok nem adják meg a válaszokat, majd a magyar hatóságok feltárják azokat.
Washington vörös vonalat húzott.
Nem biztos, hogy a Tisza olyan mértékben fog szembefordulni Oroszországgal, mint ahogy ezt a legvérmesebb ellenzékiek szeretnék.
