Akár az idlíbi feszültségcsökkentési övezeten kívül is csapást mérhet a damaszkuszi kormány csapataira a visszaszorításuk érdekében – jelentette ki a török elnök.
Erdogan, aki a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elnöke is egyben, az AKP parlamenti frakcióülésén felszólalva leszögezte: „ezt fogjuk tenni levegőben, szárazföldön, ahogy csak kell, habozás nélkül, nem hagyva teret semmiféle időhúzásnak”. A török államfő azzal is megfenyegette Damaszkuszt, hogy Ankara bárhol, akár az idlíbi feszültségcsökkentési övezeten kívül is csapást mérhet csapataira, ha a török katonákat „csak a legkisebb bántódás is éri”. „Ott, ahol török katonák vére folyik, senki nincs biztonságban, gondolja magát akármilyen nagynak is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a török válaszcsapás mértéke szükség esetén akár tízszeres is lehet.
Erdogan beszédében azzal vádolta meg a damaszkuszi rezsimet és két szövetségesét, az orosz erőket és az Irán támogatta milicistákat, hogy „mészárlást” követnek el Szíriában, mert sokszor nem a terroristákat, hanem közvetlenül a polgári lakosságot támadják. A török elnök úgy vélte: „ezzel az a céljuk, hogy a civileket Törökország határai felé kényszerítve teljesen kiürítsék a terepet, és könnyen megszállják a térséget”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Idlíbre vonatkozóan Törökországnak tett ígéreteket és megállapodásokat senki nem tartotta be, ráadásul a támadások egy ideje a török katonákat, és így Törökországot is célba veszik. „Ha már ez a helyzet, mi sem a szavak, hanem a terepen megvalósultak tekintetében cselekszünk” – nyomatékosította.
A török államfő felszólalásában rámutatott: „azok a légi járművek, amelyek Idlíbben lakott területeket bombáztak, mostantól már nem tudnak olyan szabadon mozogni, mint eddig, szárazföldön pedig az általunk kijelölt határok mögé fogjuk kergetni a rezsim erőit”.
Utolsó utáni figyelmeztetés hangzott el?
Erdogan múlt szerdán még arra szólította fel a szíriai kormányerőket, hogy február végéig maguk vonuljanak vissza a török megfigyelőpontok mögé. A szíriai kormányerők és a török hadsereg között először múlt hétfőn törtek ki heves harcok Idlíbben, amelyet azonban most hétfőn a damaszkuszi csapatok újabb tüzérségi támadásai követtek. A török elnök a kormánypárt szerdai frakcióülésén arról számolt be, hogy mind ez idáig 14 török katona vesztette életét az északnyugat-szíriai tartományban, 45 további pedig megsebesült. A török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága szerdán azt közölte, hogy Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt az idlíbi helyzetről.
A Kreml írásos közleménye aláhúzta, hogy az orosz és a török vezető tárgyalásai folytatódnak. Kiemelték: a felek hangsúlyozták a vonatkozó orosz-török egyezmények, köztük a 2018. szeptember 17-i szocsi memorandum teljes körű betartásának fontosságát. Ezzel a céllal az illetékes intézmények kiegészítő egyeztetéséről született döntés – írták. A Szocsiban aláírt memorandum egy 15-20 kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról rendelkezett az idlíbi feszültségcsökkentési zóna peremén, a szíriai kormánycsapatokat és az ellenzéki fegyvereseket elválasztó akkori demarkációs vonal mentén, ahol Törökország korábban 12 megfigyelőpontot alakított ki.
Erdogan szerdán kitért arra is, hogy az Ankara által támogatott szíriai fegyveres csoportok ellen szintén „kompromisszum nélkül” fel fognak lépni, amennyiben kifogási alapot teremtenek a kormányerők támadásaihoz.
Washington Ankara mellé állna
Szerdán Ankarában tárgyal James Jeffrey, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja. Jeffrey előző este érkezett a török fővárosba, és úgy nyilatkozott a sajtó munkatársainak, hogy Törökország, amely a NATO-ban az Egyesült Államok szövetségese, Idlíbben az Aszad-rezsim és Oroszország „nagy fenyegetésével áll szembe”. Jelezte: Washington, „amennyire lehetséges, támogatást akar nyújtani” Ankarának.
A szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az ellenzéki fegyveresek utolsó bástyái ellen orosz támogatással. Idlíb nagy részét, valamint a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartományok egy részét a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt ellenzéki fegyveres csoportok tartják ellenőrzésük alatt. A szíriai rezsim és Oroszország mindegyiket terroristaként kezeli. A damaszkuszi erők műveletei ráadásul az utóbbi hetekben annak ellenére fokozódtak, hogy idén január 12-én török-orosz tűzszüneti megegyezés született Északnyugat-Szíriát illetően. Az előrenyomuló kormánycsapatok időközben már több török megfigyelőállást gyűrűbe zártak.
(MTI)
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Szombaton reggel, a Duna Arénában véget ért az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó pályafutása.
Ügyvédje szerint F. János előadásai nem objektívek, és nem vehetőek figyelembe bizonyítékként.
