Kétoldalú megbeszéléseket kezdtek az uniós költségvetésről tárgyaló tagállami vezetők.
Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott csütörtök késő este Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak – közölte az Európai Tanács elnökének szóvivője. Barend Leyts tájékoztatása szerint az uniós tagállamok vezetői az elmúlt órákban ismertették országaik álláspontját a következő hétéves költségvetéssel összefügésben. Ezt követően Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke, valamint a tagországi vezetők egymás közötti egyeztetései kezdődtek meg. Ezek végeztével a csúcstalálkozó ismét 27-es körben folytatódik – írta.
A tárgyalás részleteit ismerő források arról számoltak be, hogy Charles Michel reményei szerint a kétoldalú tárgyalások közelebb hozzák az egyes tagországok egyelőre igen eltérő álláspontjait, ami lendíthet a tárgyalások menetén. Arra számítanak, hogy a csúcsértekezlet csütörtöki napján nem születik megállapodás. Arról számoltak be azonban, hogy az újabb megbeszélések eredményeképpen Charles Michel még az éjszaka folyamán új költségvetési javaslatot ismertethet, amit tagállami vizsgálatot követően remények szerint pénteken akár el is fogadhatnak.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a tanácskozás szünetében azt mondta, az eddigi egyeztetések előremutatóak. Diplomáciai források szerint Mark Rutte holland miniszterelnök korábban úgy értékelte: a tanács elnökének az a javaslata, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné, nem elég szigorú, mivel az uniós támogatások felfüggesztéséről, vagy megvonásáról a tagállamok minősített többségi szavazással dönthetnének. Véleménye szerint erősebb eszközre van szükség a jogállamisággal kapcsolatos aggályok csökkentésé érdekében.
Az Európai Unió többéves keretköltségvetése azt biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásai határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is. Az uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.
(MTI)
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Megdöbbentő volt megtapasztalni, hogy az eltörlés kultúrája a mindennapok valósága lett nyugaton – mondja a botrányos brüsszeli National Conservatism Conference-ről Kavecsánszki Ádám. A Polgári Magyarországért Alapítvány elnökével legendás kötcsei piknikekről, a fiatalok hiányzó korszakos élményeiről és Balog Zoltán megítéléséről is beszélgettünk.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
„Június 9-én küldjünk olyanokat Brüszelbe, akiknek valóban Európa békéje és jóléte a fontos” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
A motorost kórházba szállították.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
