Orbán Viktor és populista kormánya nem minden hátsó szándék nélkül bírálja továbbra is Brüsszelt, azonban a hangjukhoz most már súly is jár a Le Monde keddi cikke szerint.
Eurózónán kívüliként, a bővítés támogatójaként a Brexittel a kelet-európai tagállamok stratégiai szövetségest veszítettek, de befolyást nyerhetnek – írta a Le Monde írásában, amely szerint a brit kilépés meg is erősíti súlyukat és láthatóságukat az európai térségben. Befolyásuk növekedését abban is bizonyítottnak látja a baloldali napilap, hogy a Balti- és az Adriai-tenger közt fekvő országok egyre több uniós vezetőt adnak.
Erre példaként Donald Tuskot, Laura Kövesit és Kristalina Georgieva, az IMF vezetőjét említette. Idézte Radoslaw Sikorski egykori
lengyel védelmi minisztert, aki szerint, ha Lengyelország megerősíti kapcsolatait a francia-német tengellyel, Nagy-Britannia helyére léphet. Idézte a lap Orbán Viktor miniszterelnököt, aki februári évértékelőjén úgy fogalmazott, hogy „Korábban azt hittük, Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, mi vagyunk Európa jövője”. A keleti blokknak mára minden uniós vitában súlya van – állapítja meg a cikk, ami szerint a február 20-i Európai Tanács ülésen is közös frontot alkotnak majd a 2021-2027-es költségvetési vita során, amelyen a kohéziós alapok szinten tartása miatt magas a tét.
Ennek kapcsán megjegyzi, hogy több ország ellenezni fogja várhatóan azt a Magyarországot és Lengyelországot célzó elképzelést, amely a jogállamiság betartásához kötné a kifizetéseket. A „zöld megállapodással” kapcsolatos prioritásokkal kapcsolatban meg arról írt, hogy a keleti országok attól tartanak, az elsősorban a Nyugati tagállamokat modernizálná. Arról is ír, hogy az Oroszország iránti bizalmatlanság nagyon erős ebben a térségben, de egyben meg is osztja a tagállamokat.
Orbán Viktornak külön „fejezetet” szentel a Le Monde: mint írja, a 2015-ös migrációs válság erősített a térségi szövetségen, pl. a V4-ek határozottan elutasították a migránsok elosztását célzó német elképzelés, aminek mentén az akkor is kormányfő Orbán Viktor jelenlegi magyar miniszterelnök az „európai keresztény értékek” hírnökeként lépett fel, és ezt teszi azóta is. A migrációs kvóta a lap Macron-közeli forrása szerint továbbra is a kohézió a V4-ek között. Ez ügyben végül nyugvópont lehet az EU és a V4-ek között, ugyanis a Le Monde szerint az Európai Bizottság március-április körül egy kvóták nélküli szolidaritási mechanizmust fog javasolni, ahol például megnövelt pénzügyi támogatást is lehet választani az integráció helyett.
Kitér a francia lap a térség demográfiájára is: megszólaltatja Andrej Plenković horvát miniszterelnököt, aki úgy véli, a térség „egzisztenciális kérdésévé” vált a Nyugatra történő elvándorlás, amelyet tovább erősít a demográfiai hanyatlás. Éppen ez ellen akar tenni a demokrácia és demográfia portfólióért felelős horvát biztos, Dubravka Šuica, aki a lap szerint arra törekszik, hogy a „régi” és „új” Európa közti szakadék csökkenjen, ne táguljon. A Renew-tól idézi a cikk a román Dacian Ciolost, aki szerint a Nyugat érdeke, hogy megértse, mi történik Keleten.
(Mandiner)
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
„Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Der Standard szerint most már dörzsölheti a tenyerét Putyin.
Természetesen az Origo, a Pesti Srácok és a Mandiner is terítékre került.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
Akkor nem az jutott eszébe, „hogy pusztuljanak az oroszok” – fogalmazott a művész, aki szerint a rendszerváltás előtt a színészeket jobban megbecsülte a magyar társadalom.
