A menedékkérők több mint egyharmadát már regisztrálták más európai uniós országban.
Franciaországban tavaly az előző évhez képest 7,3 százalékkal többen, összesen 132 614 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, és ezzel párhuzamosan 19 százalékkal nőtt a kiutasítások aránya – közölte kedden a francia belügyminisztérium. A francia menekültügyi hivatal, az OFPRA 2018-ban 22 százalékos emelkedést regisztrált, ehhez képest csökkenő tendenciát mutatott tavaly az emelkedés, de a 2015-ös menekülthullám kezdete óta - amely előtt évente mintegy 80 ezer kérelmet regisztráltak – a menedékkérelmek száma újabb rekordot döntött. A francia belügyi tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben „jelentősen csökkent az Európába érkező illegális bevándorlók száma”, Franciaországban a „másodlagos mozgások” miatt nő a menedékkérők száma.
A francia emelkedés mindenekelőtt annak tudható be, hogy olyan bevándorlók nyújtanak be menedékkérelmet Franciaországban, akiknek eredetileg nem Franciaország volt a célországuk, de ahova indultak, ott nem kapták meg a menekültstátuszt, ezért átjöttek Franciaországba. A menedékkérők több mint egyharmadát már regisztrálták más európai uniós országban. A legtöbb menedékkérő tavaly Afganisztánból (9163) és Guineából (6027) érkezett. Harmadik és negyedik helyen európai uniós csatlakozásra váró, biztonságos országok állnak: Georgia (5780) és Albánia (5599), amit a francia belügyi tárca „anomáliának” tart. Ez utóbbi két országból érkező menedékkérőket a francia hatóságok gyakran vádolják visszaélésekkel.
Tavaly egyébként jelentősen, 9,5 százalékkal nőtt azon emberek száma, akik megkapták a menekültstátuszt Franciaországban: 2019-en 36 512-et, míg 2018-ban csak 33 330 kérelmet fogadtak el a francia hatóságok. Az elutasított menedékkérők kiutasításai is növekedtek 19 százalékkal: tavaly 23 746 illegális bevándorlót toloncoltak ki. A francia kormány idén nem tervez új menekültszállásokat nyitni, miután több mint 100 ezer férőhely áll rendelkezésre. Jóllehet a rendelkezésre álló befogadóhelyek száma 2015 óta megduplázódott, a csaknem 150 ezer menedékkérő felének nem tudnak a hatóságok szállást biztosítani, emiatt a nagyvárosok peremvidéken rendszeresen kialakulnak olyan migránstáborok, amelyeket hosszabb-rövidebb ideig eltűrnek a hatóságok.
A Le Monde című napilap összesítése szerint Párizs északi részein továbbra is 1200 és 2300 közé azon bevándorlók száma, akik sátrakban és az utak mentén összeeszkábált kunyhókban húzzák meg magukat, pedig szinte valamennyien benyújtották a menedékkérelmüket. A belügyminisztérium a szálláshelyek felszabadítása érdekében fel kívánja gyorsítani a menedékkérelmi eljárást, ennek érdekében az OFPRA a tervezett kétszáz helyett idén ezer új munkatárs felvételét hirdette meg.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
Miközben hazánknak naponta egymillió eurós büntetést kell fizetnie az idegenekkel szembeni bánásmódja miatt, az Eurostat megkérdezte, hány idegen tapasztalt itt ténylegesen diszkriminációt. Francesca Rivafinoli írása.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
A francia elnök ráadásul nincs egyedül.
Teherán súlyos következményeket helyezett kilátásba.
Az orosz titkosszolgálati beavatkozásról szóló narratíva éppen azután kezdett el terjedni, hogy Volodimir Zelenszkij példátlan módon megfenyegette Orbán Viktort.
Utoljára csütörtökön adott magáról életjelet. A rendőrség is keresi.
