Kasszem Szulejmanit az amerikai hadsereg vadászta le, a JSOC (a különleges alakulatok egyesített parancsnoksága) mért dróncsapást autójára, amivel a bagdadi nemzetközi repteret készült elhagyni. A támadást Donald Trump rendelte el.
Támadást hajtott végre az amerikai hadsereg Irán kémfőnöke ellen. Kasszem Szulejmani Irakban tartózkodott, a bagdadi repülőteret készült elhagyni autóval, amikor dróncsapás érte őt.
Az amerikaiak szerint Szulejmani csütörtökön azért érkezett Bagdadba, hogy az Irakban és Szíriában állomásozó amerikaiak elleni támadásokat szervezzen.
Rendszergazda
Szulejmani 23 éven át volt az iráni különleges erők és a hírszerzés vezetője. A Kudsz, az iráni forradalmi gárda különleges alakulatának parancsnokaként ő építette ki Irán mai nemzetközi befolyásolási hálózatát, Irakot és Szíriát is behálózva.
Kasszem Szulejmani közeli barátja volt Khamenei nagyajatollahnak, Irán vallási vezetőjének, így sokan esélyesnek tartották arra is, hogy idővel ő váltsa a legfőbb iráni méltóságot.
Péntek reggel az iráni média Szulejmanit gyászolja. Az, hogy az amerikaiak akciója milyen következményekkel jár az iráni-amerikai kapcsolatokban és a Közel-Kelet életében, rövidesen kiderül.
Trump döntött
Csütörtök éjjel az NBC televízió késői híradója arról számolt be, hogy a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Ezt a Pentagon (az amerikai védelmi minisztérium) is megerősítette. A tárca tájékoztatása szerint Trump arra adott utasítást, hogy az Egyesült Államok hadereje határozott lépést tegyen a külföldön élő amerikaiak biztonságának védelmében.
Trump magyar idő szerint péntek délután először kommentálta a hajnali akciót: ebben annyit írt, Irán még nem nyert háborút, de egy tárgyalást sem veszített.
A Pentagon közleményben szögezte le, hogy a továbbiakban is minden szükséges lépést megtesz az amerikai emberek és érdekek védelmében, bárhol legyenek is a világban. A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy a csapásmérés célja az volt, hogy elrettentse Iránt a támadásoktól. A Pentagon információi szerint ugyanis Kászim Szulejmáni aktívan dolgozott azon, hogy újabb támadásokat intézzenek amerikai diplomaták és katonák ellen a térségben.
Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy Mark Esper amerikai védelmi miniszter csütörtökön a Fox televíziónak adott interjújában megelőző csapásméréseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az irániak támogatását élvező milíciák újabb támadásokat terveznének amerikai érdekek és személyek ellen Irakban.
A csapásmérést az amerikai politikusok párthovatartozásuk szerint értékelték. A republikánus politikusok kivétel nélkül dicsérték az amerikai elnök döntését, míg néhány demokrata párti politikus megkérdőjelezte a csapásmérés hasznosságát, mondván, hogy szükségtelenül elmérgesíti a helyzetet a térségben és az amerikai-iráni viszonyt.
Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor – aki Donald Trump feltétlen hívének és szoros szövetségesének számít - a Twitteren Trump bátor cselekedetét dicsérte, majd Iránnak is üzent. „Az iráni kormánynak: ha még több ilyet akartok, akkor kaphattok még” – írta. Marco Rubio floridai republikánus szenátor szintén Iránnak küldött üzenetként értelmezte a történteket. Twitter-bejegyzésében Rubio úgy vélte, hogy az irániak figyelmen kívü hagyták Donald Trump korábbi figyelmeztetéseit, mert azt hihették, hogy a belpolitikai viták miatt az amerikai elnök cselekvésképtelen. „Rendkívül alábecsülték (Trumpot)” – írta a floridai szenátor, hozzátéve, hogy Kászim Szulejmáni „csak azt kapta, amit megérdemelt”.
Chris Murphy connecticuti demokrata párti szenátor ugyancsak a Twitteren reagált. Azt írta: Szulejmáni az Egyesült Államok ellensége volt. „Ez nem is kérdéses. A kérdés az hogy vajon Amerika, mindenfajta kongresszusi felhatalmazás nélkül, éppen meggyilkolta Irán második legnagyobb hatalmú emberét, tudván tudva, hogy ezzel akár nagy erejű regionális háború is kezdődhet?” – fogalmazott. A demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt alelnök közleményt tett közzé. Ebben leszögezte ugyan, hogy „nincs amerikai, aki gyászolná Kászem Szulejmánit”, de ő is felvetette a Fehér Ház felelősségét. „Trump elnök éppen dinamitot helyezett el egy gyúlékony dobozban, és most magyarázattal tartozik az amerikai népnek azt illetően, hogy milyen stratégiával és tervekkel akarja megőrizni az amerikai katonák és követségi munkatársak biztonságát, népünket és érdekeinket itthon és külföldön egyaránt” – fogalmazott Biden.
További reakciókat és fejleményeket Szulejmáni halálával kapcsolatban itt és itt olvashat.
(MTI, Mandiner)
Ezrek éreznék ünnepelendő megoldásnak, ha a politikai ellenfelük végre jó magasról kizuhanna. Vezérük azonban nem tűri, hogy emiatt sopánkodjunk. Francesca Rivafinoli írása.
A működésképtelen argentin államot radikális eszközökkel megreformálni kívánó Javier Milei elnök és pártja most Donald Trump Amerikájának segítségével tudja folytatni kormányzását. Kohán Mátyás írása.
Trump ismét Washingtonba hívta a magyar kormányfőt. Ami biztos: fajsúlyos megállapodások várhatók. Kohán Mátyás írása.
Ő a második amerikai elnök, akit nem választottak azonnal újra, négy évvel később mégis megkezdhette második ciklusát.
A taláros testületre néz az amerikai intézkedésektől sújtott világ.
Az ország elnöke kimondta, hogy a Nyugat szándékosan hátráltatja az országa fejlődését.
Fölösleges ragozni, a számok beszélnek.
Kommunista kényszermunkatábor újranyitásával fenyegetőzik a nyíltan egyházellenes zsurnaliszta, Tóta W. Árpád.
