Rés a pajzson: kiderült, elfelejtették tesztelni az érmes olimpikonokat
A párizsi olimpia 67 dobogósa egyáltalán nem vett részt doppingvizsgálaton a játékok előtt.
Apad a lelkesedés: a kezdeti 800 ezer főhöz képest csütörtökön már csak 187 ezren tiltakoztak országszerte.
A Párizsban hatodik hete tartó közlekedési sztrájk és a francia kormány kompromisszumos javaslata ellenére a szakszervezeteknek még mindig tízezreket sikerült utcára vinniük csütörtökön a nyugdíjreform elleni hatodik országos tiltakozónapon, jóllehet a mozgósítás mindenhol csökkenő tendenciát mutatott.
December 5. óta a francia szakszervezetek hatodik alkalommal szólították fel a franciákat tömeges sztrájkra és tüntetésre, amelynek eredményeként elsősorban a nagyvárosokban (Marseille-ben, Toulouse-ban, Párizsban) vonultak utcára a 42-féle nyugdíjrendszer egységesítése ellen tiltakozók.
A fővárosban a közoktatásban dolgozók vezették a menetet, bár a tanároknak már csak hét százaléka sztrájkolt, de nagy számban voltak a tömegben ügyvédek, vasutasok, a párizsi közösségi közlekedésben dolgozók és diákok. „Továbbra is nagy az eltökéltség” – mondta a menetben vonuló Philippe Martinez, a legradikálisabb szakszervezet, a CGT vezetője, aki szerint „még mindig nem késő meghátrálásra bírni a kormányt”.
A tiltakozónap tétje az volt, hogy a szakszervezeteknek sikerül-e akkora tömeget az utcára szólítaniuk, hogy nyomás tudjanak gyakorlást a kormányra a nyugdíjreform visszavonása érdekében. Az összesítések szerint mintegy 187 ezren tiltakoztak csütörtökön. Az első tiltakozónapon még több mint 800 ezren vettek részt országszerte.
Nyugdíjreform
A nyugdíjreform célja a jelenlegi 42-féle ellátás egységesítse. Az új, pontrendszer alapú rendszerben megszűnnének a közszféra egyes nagyvállalatainak (állami vasúttársaság, párizsi tömegközlekedési vállalat), illetve az egyes foglalkozási ágazatok (ügyvédek, tanárok, könyvvizsgálók) önálló nyugdíjpénztárai.
A tervezet egyik leginkább kifogásolt része az volt, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2027-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, amin nem változtatna a kormány, de a pontrendszer arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer ne legyen deficites.
Módosítás
A hétvégén Edouard Philippe miniszterelnök közölte, kivennék a reformból azt a passzust, amely pénzelvonással büntetné a 64 éves koruk előtt nyugdíjba menőket, de cserébe április végéig javaslatokat várnak a szakszervezetektől az új rendszer pénzügyi egyensúlyának szavatolására.
A kormány javaslatát követően a tömegközlekedésben napról napra javul a helyzet, egyre több járat közlekedik, de a sztrájk egyelőre nem ért véget. Az állami vasúttársaság, az SNCF azt közölte, hogy a vállalat bevételkiesése a sztrájk miatt megközelítette az egymilliárd eurót. A párizsi metróban három vonalon menetrendszerű a forgalom, a többi 13-on csak a reggeli és az esti csúcsforgalmi időszakban indulnak szerelvények.
A csökkenő mobilizáció ellenére a felmérések szerint a franciák továbbra is támogatják a tiltakozó mozgalmat, mert úgy érzik, hogy az új nyugdíjrendszernek a vesztesei lesznek. A szakszervezetek január 24-ére hirdettek újabb tiltakozónapot, amikor a kormány megvitatja a nyugdíjreform-tervezetet, amely február 17-én kerül a parlament elé.
(MTI)