Az uralkodói jóváhagyásról Nigel Evans, a londoni alsóház alelnöke csütörtök délután egymondatos szóbeli közleményben tájékoztatta a képviselőket.
A Brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet parlamenti tárgyalása szerda este zárult le. Az alsóház már két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban elfogadta a Brexit-egyezmény ratifikálásához szükséges tervezetet, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került.
A főrendi tagokból álló, nem választott felsőház több olyan módosítást csatolt a Brexit-törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival. Így az alsóház szerda délután ismét napirendre vette a tervezetet, és alig két óra alatt sorban, minden alkalommal jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat. Ezután a tervezet – a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretében – visszakerült a Lordok Háza elé.
A felsőház kitarthatott volna az általa kezdeményezett módosítások mellett, vagy ragaszkodhatott volna valamilyen kompromisszumos megoldáshoz, és akkor a Brexit-törvénytervezet még néhányszor megjárta volna a két ház közötti utat. Szerda este azonban a felsőházi tagok erről a lehetőségről lemondtak, és a kiszavazott módosítások újbóli beillesztése nélkül átengedték a tervezetet. Így a parlamenti tárgyalás szerdán késő este véget ért, és II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával a Brexit-megállapodást törvénybe iktató jogszabály csütörtökön életbe lépett.
Ezzel véglegessé vált az is, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken brit idő szerint 23 órakor – közép-európai idő szerint éjfélkor – rendezett módon, ratifikált megállapodással kilép az Európai Unióból. Boris Johnson a Brexit-megállapodás parlamenti tárgyalásának lezárulta alkalmából tett – a Downing Street által csütörtök hajnalban ismertetett – nyilatkozatában maga is hangsúlyozta: az a tény, hogy a parlament elfogadta a Brexit-törvényt, azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én távozik az EU-ból.
Johnson úgy fogalmazott: voltak olyan időszakok, amikor „úgy tűnt, hogy soha nem lépjük át a Brexit célvonalát, ám ezt most megtettük”. A kormányfő szerint ez lehetővé teszi, hogy az ország maga mögött hagyja az elmúlt három év gyűlölködését és megosztottságát, és a ragyogó, izgalmas jövőre összpontosítson. A Downing Street tájékoztatása szerint a kilépési megállapodást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint brit részről Boris Johnson kormányfő várhatóan már a következő napokban aláírja.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint az Európai Parlament január 29-én szavaz a kilépési megállapodásról. Johnson hivatala szerint amint az összes formális jogi aktus befejeződött, Dominic Raab brit külügyminiszter aláírja a Brexit-megállapodás ratifikációs okmányát, amelyet Brüsszelben még a kilépés napja előtt letétbe helyeznek.
(MTI)
„Pontosan tudtuk, hogy a washingtoni és a moszkvai megállapodások mellett harcolnunk kell Brüsszelben is. És ez a harc most élesedik” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
Ez akár leleplezésnek is beillik.
Orbán Viktor szerint egy pillanat alatt politikai földrengést idézhetnek elő az uniós vezetők.
Mindent megtesznek azért, hogy elvegyék Magyarország vétójogát.
Az EU jogállamisági aggályok miatt jelenleg csaknem 20 milliárd eurót tart vissza Magyarországtól.
„A demokrácia azt jelentené, hogy tiszteletben tartjuk a Magyarországon megválasztott kormányt.”
Keleti szomszédunk ütheti el hazánkat egy régóta várt autóipari beruházástól.
A magyar V4-elnökség üzenete egyértelmű: „Versenyképes Visegrád” – a tagországok együttműködése megkerülhetetlen Közép-Európa gazdasági erősödéséhez, növekedéséhez.
