Ha valaki arra hivatkozik, hogy a klímaváltozás okozta hatások veszélyeztetik az élethez való jogát, annak automatikusan járna a menedékjog.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága meghozta a „klímamenekültekkel” kapcsolatos első döntését – írja az Alapjogokért Központ a Bizottság közleményére hivatkozva. A döntés lényegében megtiltja a „klímamenekültek” kitoloncolását, így ha valaki arra hivatkozik, hogy a klímaváltozás okozta hatások veszélyeztetik az élethez való jogát, annak automatikusan járna a menedékjog.
A bizottság döntése szerint a menedékjogért folyamodó kérelmezőnek még azt sem kéne bizonyítania, hogy származási országába való visszatérése esetén őt közvetlen veszély fenyegetné, pedig ez a menekültjogban alapkövetelménynek számít – teszi hozzá az Alapjogokért Központ. A Bizottság közleménye nyíltan ki is mondja, hogy a döntés hátterében a „klímamenekültek” menedékjog-elbírálásának a megkönnyítése áll.
A döntés alapjául szolgáló ügy egy, az óceániai Kiribatiból származó férfi és Új-Zéland között kialakult vita volt. Az illető férfi az alapján kért menedékjogot, hogy a klímaváltozás miatt romlottak az életkörülményei. Kérelmét az új-zélandi hatóságok elutasították, így a férfi végül a Bizottsághoz fordult, mert szerinte Új-Zéland megsértette az élethez való jogát. Bár ebben a konkrét ügyben a Bizottság nem találta jogsértőnek a hatóságok eljárását, a mostani döntéssel mégis precedenst teremthetnek és megnyithatják a kapukat a „klímamenekültek” előtt.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
