Ha valaki arra hivatkozik, hogy a klímaváltozás okozta hatások veszélyeztetik az élethez való jogát, annak automatikusan járna a menedékjog.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága meghozta a „klímamenekültekkel” kapcsolatos első döntését – írja az Alapjogokért Központ a Bizottság közleményére hivatkozva. A döntés lényegében megtiltja a „klímamenekültek” kitoloncolását, így ha valaki arra hivatkozik, hogy a klímaváltozás okozta hatások veszélyeztetik az élethez való jogát, annak automatikusan járna a menedékjog.
A bizottság döntése szerint a menedékjogért folyamodó kérelmezőnek még azt sem kéne bizonyítania, hogy származási országába való visszatérése esetén őt közvetlen veszély fenyegetné, pedig ez a menekültjogban alapkövetelménynek számít – teszi hozzá az Alapjogokért Központ. A Bizottság közleménye nyíltan ki is mondja, hogy a döntés hátterében a „klímamenekültek” menedékjog-elbírálásának a megkönnyítése áll.
A döntés alapjául szolgáló ügy egy, az óceániai Kiribatiból származó férfi és Új-Zéland között kialakult vita volt. Az illető férfi az alapján kért menedékjogot, hogy a klímaváltozás miatt romlottak az életkörülményei. Kérelmét az új-zélandi hatóságok elutasították, így a férfi végül a Bizottsághoz fordult, mert szerinte Új-Zéland megsértette az élethez való jogát. Bár ebben a konkrét ügyben a Bizottság nem találta jogsértőnek a hatóságok eljárását, a mostani döntéssel mégis precedenst teremthetnek és megnyithatják a kapukat a „klímamenekültek” előtt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana az orosz állami vagyon elvétele és Ukrajnának adása? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Lesz ez még több is. Az állampolgárok fizetik meg az uniós vezetők dilettantizmusának az árát.
Szívrohamok, mentális egészségügyi problémák, trópusi betegségek – a globális felmelegedés egyre nagyobb fenyegetést jelent világszerte. A klímaváltozás hatása fokozatosan minden ember életébe begyűrűzik.
Még az ENSZ-főtitkár is elismerte, hogy sokan csalódottan távozhattak a rendezvényről a kőolajexportőr országok döntése miatt.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
