Még mindig sok az ismeretlen részlet a három évvel ezelőtti támadás körül, a kormány és a belügyminisztérium pedig nem együttműködőek – állítják a vizsgálóbizottság ellenzéki tagjai.
Három évvel a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron történt iszlamista terrortámadás után még mindig sok a tisztázatlan részlet az ügyben, és a kormány nem segíti a szövetségi parlament (Bundestag) vizsgálóbizottságának munkáját – hangsúlyozták szerdán Berlinben a testület vezető ellenzéki tagjai közös sajtótájékoztatójukon. Tájékoztatásuk szerint a belügyminisztérium mindent elkövet, hogy a lehető legkésőbb jussanak el a testülethez az információk arról, hogy a biztonsági szervek mennyire voltak tisztában a merénylő veszélyességével a támadás előtt. A merénylet utáni időszakban is vannak homályos elemek, például nem tudni pontosan, hogy a támadó miként jutott Berlinből Észak-Rajna-Vesztfália tartományba, majd Olaszországba.
Angela Merkel kancellár a 12 halálos áldozatot követelő merénylet után a történtek teljeskörű feltárását ígérte. Ez azonban három év után is csak ígéret, mert az érintett hatóságok nem segítik kellőképpen a bizottság munkáját – hangoztatták. Ugyancsak szerdán a kormány áldozatvédelmi megbízottja a támadás közelgő évfordulója alkalmából közölte, hogy eddig 4,3 millió euró (1,4 milliárd forint) támogatást fizettek ki a sebesülteknek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak. A nagyjából 100 sebesült közül többen még mindig ápolásra szorulnak, egyikük éjjel-nappal, nagyjából húszan még mindig viaskodnak az átélt szörnyűségek lelki hatásaival, és ugyancsak hozzávetőleg húszan pályamódosításra kényszerültek a testi és lelki sebesülések miatt.
A kormánymegbízott közleménye szerint időközben megháromszorozták, 10 ezer euróról 30 ezer euróra emelték a halálos áldozatok házastársának, gyermekeinek és szüleinek járó fejenkénti támogatást, a testvérek pedig 5 ezer euró helyett 15 ezer eurót kapnak. A 2016-os berlini támadásban érintettek esetében a szabály visszamenőlegesen érvényes.
Berlinben 2016. december 19-én, a belvárosi Breitscheid tér karáncsonyi vásárán történt merénylet, az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt. A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet nevében gyilkoló szélsőséges iszlamista egy elrabolt kamionnal behajtott a téren szórakozó tömegbe. Anis Amri a merénylet után elmenekült az országból, és néhány nappal később meghalt az olaszországi Milánó egyik elővárosában rendőrökkel folytatott tűzharcban. A támadás évfordulóján, csütörtök este ismét megemlékező istentiszteletet tartanak a tér templomában, és a halálos áldozatok emléke előtt tisztelegve 12-szer megkongatják a templom harangját.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Támadásokra szólította fel a bevándorlókat az Iszlám Állam.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Már három magyar származású halottja van a bondi beach-i mészárlásnak.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A bevándorlás és a különböző kultúrák keveredése antiszemitizmust és komoly biztonsági kockázatot hoz magával.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
