Az Európai Bizottság felméréséből az is kiderül: a magyarok az átlagnál jobban bíznak az uniós intézményekben.
Az európaiak továbbra is a migrációt tartják a legaggasztóbbnak az Európai Unió előtt álló problémák között, emellett az éghajlatváltozás kérdésének megoldását is egyre többen sürgetik a tavaszi felmérésben rögzített adatokhoz képest – derült ki az Európai Bizottság pénteken közzétett, az egész Európai Unióra kiterjedő elégedettségi felméréséből.
A felmérés szerint a migrációt a leginkább aggodalomra okot adó kihívások között említők aránya a tavaszi felmérés óta uniós szinten változatlanul 34 százalékon áll. Egyre növekvő aggodalmat okoz ugyanakkor az éghajlatváltozás kérdése, amely tavasz óta továbbra is a második leginkább említett kihívás. Az európai válaszadók 24 százaléka gondolja így, ami a legutóbbi felmérés óta 2 százalékos, az elmúlt öt évet tekintve pedig 19 százalékos emelkedést jelent. Az európaiak számára a harmadik legaggasztóbb az Európai Unió gazdasági helyzete, amelyről a válaszadók 18 százaléka vélekedett így, míg a terrorizmus tavasz óta három százalékos csökkenés mellett, 15 százalékos aránnyal a negyedik helyre került. Noha a terrorizmust továbbra is a legfontosabb aggodalmak között említik, 2017 tavasza óta 29 százalékkal kevesebben jelölték meg a legfőbb kihívások között. Uniós szinten továbbra is kiemelt helyen szerepel, változatlanul 12 százalékkal a munkanélküliség kérdése – közölték.
A megkérdezettek saját országukra vonatkozóan az egészségügyi és szociális biztonságot tartották a legfontosabb nemzeti kérdésnek (23 százalék). A második helyen a környezetvédelem (21 százalék) szerepel, amelyet tavasz óta 1, 2014 óta 14 százalékkal említettek többen. A munkanélküliség a harmadik helyen áll 20 százalékkal. A megélhetési költségekkel kapcsolatos aggodalom három százalékponttal 18 százalékra csökkent, így most a negyedik helyen áll. Saját országuk problémái között a válaszadók 17 százalékban vélekedtek úgy, hogy a bevándorlás valós kihívást okoz, ez az arány a 2015 őszén elért 36 százalékos csúcsértékhez képest jelentősen csökkent – írták.
A jelentésből Magyarországra vonatkozóan az derült ki, hogy a válaszadók 52 százaléka bízik az uniós intézményekben, amíg az uniós átlag e tekintetben 43 százalék. A magyarok 61 százaléka vélekedett úgy, hogy az unióban működik a demokrácia, amíg az uniós átlag e kérdést tekintve 52 százalék volt. Arról, hogy a válaszadók milyen mértékben érzik magukat uniós polgárnak, a magyarok 80 százaléka válaszolt pozitívan, magasabb arányban, mint a 70 százalékos uniós átlag. A felmérésből az is kiderült, hogy az európai gazdasági és monetáris unió szempontjából a magyarok 60 százalékban, valamivel a 62 százalékos európai átlagnál kevesebben érezték fontosnak az euró mint közös uniós fizetőeszköz használatát.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
Valamit már tudni vélnek Ukrajnában.
„Már most is látható, hogy az energiaválság elhúzódó lesz” – mondta az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Jövő hét szerdán ugrik a majom a vízbe.
Mindenről részletesen beszámoltak.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára is reagált a Tisza-vezér nyilvánosságra került háborús hangfelvételére.
A Tisza elnökének egyetlen pontot sem sikerült betartani.
