Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A sepsiszentgyörgyi román kulturális központ vezetője azon kesereg, hogy fogynak a románok Székelyföldön.
Drámainak nevezte a román népesség fogyását a Kovászna és a Hargita megyei falvakban Ioan Lăcătuşu, a Kovászna és Hargita megyei Európai Tanulmányi Központ igazgatója – írja a Székelyhon.
A sepsiszentgyörgyi ortodox katedrálisban működő Román Spiritualitás Múzeumában a napokban nyitottak meg egy kiállítást, ahol a Kovászna megyei falvakat mutatták be, az ott élő románok népviseletét, népi mesterségeit és hagyományait.
A román falunak szentelt tematikus év részeként kollokviumot is szerveztek a Kovászna megyei falvak sajátos identitásáról, ennek részeként mutatta be tanulmányát Ioan Lăcătuşu. Szerinte a térségben élő román közösség legnagyobb kihívását jelenti, hogy megoldják falvakon tetten érhető a hangsúlyos népességfogyást. Úgy véli, stratégiákra, állami támogatásra van szükség, hogy megfékezzék a migrációt, a demográfiai fogyást és a falvak elnéptelenedését.
„Az országnak ebben a részében a legnagyobb kihívás a népességfogyás. A románok esetében kisebb a természetes szaporulat, mint a magyar nemzetiségű lakosság esetében, ehhez hozzáadódik a masszív elvándorlás is” – részletezte az igazgató.
Kovászna megyében 1910-ben harminc faluban volt száznál több román lakos, és ezekben a falvakban ma már csak néhány román él. Az egyesülés óta eltelt száz esztendőben a székelyföldi városokban növekedett a román lakosság száma, ám közben a Kovászna és Hargita megyei falvakban drámai csökkent – fejtette ki Ioan Lăcătuşu. Szerinte ilyen körülmények között kevés az esélye annak, hogy alapintézményeket, például az iskolát fenntartsák.