Trump szerint a kurdok nem segítettek Normandiánál

A török védelmi minisztérium szerda este bejelentette, hogy a hadsereg megindította a szárazföldi műveleteket is Északkelet-Szíriában a Béke Forrása nevű hadművelet keretében.

Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a török csapatok négy oszlopban a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél lépték át a határt – számol be a Portfolio. Az offenzíva tehát azon a két ponton folytatódik, amelyre délután óta már a tüzérség és a légierő is csapásokat mért. Rász-el-Ain és Tell-Abjad mintegy 120 kilométerre van egymástól.

Eközben Donald Trump amerikai elnök kijelentette: ha a szíriai török hadműveletek "nem lesznek emberségesek", akkor Washington tönkreteszi a török gazdaságot. Az invázió a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen irányul. Ankara a kurd milíciát támogató Washingtonnal szemben a törökországi kurd szakadárokkal, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek, és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t.

Folynak a harcok

Az Anadolu török állami hírügynökség korábban azt jelentette, hogy a délkelet-törökországi Ceylanpinar határtelepülésen két, Nusaybinban pedig hat aknagránát csapódott be Szíria felől, de a jelenlegi információk szerint egyik incidensnek sem volt sebesültje. Egy későbbi Anadolu-jelentésből az derült ki, hogy török F-16-os vadászbombázók a határtól 30 kilométerre is csapást mértek egyes szíriai célpontokra. Bombázták Áin Ísza körzetben a Rami légitámaszpontot, annak lőszerraktárát, továbbá az Aluk, Musztel, Eszadije, Fender és Husán falvaknál található ellenséges hadállásokat, de támadást hajtottak végre a Rász-el-Ain, Derik és Kámislíje körzetekben is.

A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab fegyveres ernyőszervezet, amelynek az YPG adja a fő erejét, már a török védelmi minisztérium bejelentése előtt azt közölte, hogy összecsaptak a török hadsereg alakulataival a szíriai határon. „Összecsapások folynak szinte a határ teljes hosszában” – mondták. Állítják, hogy a török tüzérség csapást mért Kobani településre is. A kurd fegyveres koalíció szerint a török légicsapásokban eddig három fegyveresük és öt civil vesztette életét, valamint tucatnyian megsebesültek.

A szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet ugyanakkor úgy tudja, hogy legalább tizenöt ember vesztette életét, nyolc civil, köztük két gyerek és hét milicista. Az OSDH emellett több mint negyven sebesültről is tud, akik közül tizenhárman civilek. Soylu a szerda esti interjújában azt mondta, hogy a civil áldozatokról szóló hírek a PKK lejárató kampánya. Az al-Majadín szíriai állami televízió szerint a török tüzérség Kamislit is lövi, amely az egyik legsűrűbben lakott város a térségben. Mindeközben a Habertürk tekintélyes török hírportál szerda este arról számolt be, hogy az YPG az Eufrátesz folyó nyugati partján, a török ellenőrzés alatt álló Dzserablúsz körzetben rátámadt egy menekülttáborra és településekre, aminek során egy civil életét vesztette, további hét pedig megsebesült. Dzserablúszt a török hadsereg 2016 augusztusában vonta fennhatósága alá, az Iszlám Állam ellen irányuló Eufráteszi Pajzs hadművelet első lépéseként.

Törökország ugyanis az utóbbi években Szíriában már két hadműveletet is végrehajtott. A mostani, harmadik offenzívához a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres szövetség is csatlakozott, amely múlt héten jött létre két törökbarát milícia egyesülésével. Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen azzal, ahogy az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakítása halad, és ezért rövid időn belül saját hadműveletet indít a térségben.

Amerika passzív

Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel hátba szúrta szövetségeseit.

„Ha a szíriai török hadműveletek nem lesznek emberségesek, akkor Washington tönkreteszi a török gazdaságot” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva. Az elnök az újságírók nógatására sem kívánta részletezni, hogy mit ért azon, ha egy katonai hadművelet nem humánus” „...de ha ez így lesz - mondta -, akkor eltörlöm Törökország gazdaságát. A szankcióknál sokkal többet teszek majd.”

Tavaly ugyanezzel a fenyegetéssel sikerült elérnie Ankaránál Andrew Brunson amerikai tiszteletes szabadon bocsátását. Donald Trump visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint az amerikai csapatok kivonása és ezzel az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban az amerikaiak szövetségeseiként harcoló kurdok cserbenhagyása után az Egyesült Államoknak nehéz lesz szövetségeket kötnie. „A szövetségek könnyen létrehozhatók” – mondta. Aztán azt hangoztatta, hogy a kurdok a saját földjükért és a saját jól megfontolt érdekeik miatt harcoltak együtt az amerikai katonákkal a dzsihadisták ellen.

Megjegyezte továbbá, hogy a kurdok nem segítették az Egyesült Államokat a második világháborúban: „Nem segítettek bennünket Normandiánál.” Elemzők rámutattak: a kurdok öt országban élnek és nincs önálló államuk. Legnagyobb lélekszámban jelenleg Irán, Irak, Szíria és Törökország (a valahai Kurdisztán) területén élnek.

Szankciók jöhetnek Erdogan ellen

A sajtóbeszélgetés után nem sokkal a szenátusban bejelentették: kétpárti megállapodással megszületett az a törvénytervezet, amely szankcionálni tervezi a török politikai vezetést, beleértve Recep Tayyip Erdogan államfőt, és az ország hadi és energetikai szektorát. A törvényjavaslat, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná a török vezető politikusok esetleges amerikai javait és vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkre.

A szíriai offenzívával szemben mások is felemelték a szavukat. Az Európai Unió felszólította Törökországot és a többi harcoló felet, hogy azonnal állítsák le offenzívájukat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy amennyiben Ankara nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni a harcok térségében tervezett biztonsági övezet létrehozását. Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Egyiptom is elítélte Törökország szerdán megindított szíriai katonai műveletét. Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította Erdogant, hogy alaposan mérlegelje a helyzetet Szíriában, és az ott megindított katonai művelettel ne okozzon kárt a közös erőfeszítéseknek és a válság politikai rendezésének.

A brit külügyminiszter szerint a térség destabilizálásának veszélyével jár a szíriai kurd erők ellen indított török hadművelet. Dominic Raab a tárca által szerda este kiadott nyilatkozatában közölte: súlyos aggályai vannak Törökország egyoldalú katonai akciójával kapcsolatban. Raab szerint a művelet a térség destabilizálása mellett csak még tovább mélyíti az emberi szenvedést, és alááshatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés eredményeit.

Dominic Raab hangsúlyozta: Törökország komoly nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot a rengeteg szíriai menekült befogadásával. Nagy-Britannia azonban nem fogja támogatni a menekültek visszatérését célzó terveket mindaddig, amíg nincsenek meg a feltételei a menekültek önkéntes és biztonságos hazatérésének - áll a szerdai nyilatkozatban. A Downing Street tájékoztatása szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök is tárgyalt szerda este telefonon a szíriai török offenzíváról, és mindketten súlyos aggodalmuknak adtak hangot a katonai akció és a humanitárius katasztrófa kockázata miatt.

Sokan elítélték a török hadműveletet

Irak, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is elítélte a török katonai műveletet, az iráni házelnök pedig lemondta ankarai útját. Barhám Száleh iraki elnök Twitter-oldalán bírálta Törökország szíriai katonai beavatkozását. Mint írta, az offenzívának a szélsőségesek lesznek a haszonélvezői. A manámai vezetés szintén elítélte a török katonai műveletet - közölte a BNA bahreini hírügynökség.

Az emírségek külügyminisztériuma szerint a török agresszió veszélyes fejlemény, amely egy arab állam szuverenitása ellen irányul, és a nemzetközi jog arcátlan és elfogadhatalan megsértését jelenti - közölte a WAM hírügynökség. Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke pedig lemondta Törökországba tervezett útját - közölte az iráni állami televízió, miután Ankara megindította a szíriai kurd területek elleni műveletét. "Laridzsánit török hivatali partnere hívta meg Törökországba, hogy részt vegyen egy parlamenti ülésen. Útját lemondták" - jelentette az iráni televízió anélkül, hogy indoklást fűzött volna a közléshez.