A török külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét a képviselőház határozatai miatt.
A török külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, David Satterfieldet – jelentette szerdán az Anadolu török állami hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva, miután az amerikai képviselőház kedden népirtásként ismerte el a múlt század elején az Oszmán Birodalomban az örmény kisebbség ellen elkövetett bűnöket, és szankciókat helyezett kilátásba Törökország ellen az északkelet-szíriai hadművelet miatt. A beszámoló szerint a török külügyi tárca tudatta a nagykövettel, hogy elutasítja az amerikai döntést, amely népirtásként ismeri el az örmények elleni török tetteket. Hangsúlyozták, hogy szerintük a határozat belpolitikailag motivált, valamint történelmileg és jogilag is megalapozatlan – idézte az Anadolu a minisztérium írásos közleményét.
Ankara határozottan elítélte a szíriai offenzíva okán kilátásba helyezett büntetőintézkedéseket is – tette hozzá a hírügynökség. A demokrata többségű amerikai képviselőház elsöprő többséggel, 405:11 arányban szavazta meg a határozatot, amely népirtásként ismeri el a törökök által a múlt század elején végrehajtott örményellenes tetteket. A határozat felszólított arra, hogy az Egyesült Államok mostantól népirtásként emlékezzék meg arról, hogy az oszmán török birodalom a 20. század elején, 1915 és 1923 között másfélmillió örményt tervszerűen lemészárolt.
Ankara tiltakozik
Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás áldozata lett. A halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, azt állítja, hogy 300-500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált. Az amerikai képviselőház kedden egy olyan törvénytervezetet is elfogadott, amely elítéli a török katonai beavatkozást Északkelet-Szíriában. A kétpárti egyetértéssel előterjesztett, 403:16 arányban elfogadott javaslat egyben arra kötelezi Donald Trump amerikai elnököt, hogy szankciókat és egyéb korlátozásokat foganatosítson Törökország és török tisztségviselők ellen. Egyebek között szigorítanák a fegyvereladásokat Törökország számára, korlátoznák magas rangú török tisztségviselők amerikai beutazását és hozzáférésüket az esetlegesen az Egyesült Államokban lévő vagyonukhoz.
Az amerikai képviselőház lépései ellen előzőleg Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Twitter-fiókján, a török külügyminisztérium pedig közleményben is tiltakozását fejezte ki. Törökország október 9-én indított hadműveletet Északkelet-Szíriában az amerikai hadsereg által kiképzett és felfegyverzett Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ernyőszervezet fő ereje, a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen, miután Ankara az utóbbit a törökországi kurd szakadárok szövetségesének tekinti.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Leesett az álla a török lap újságírójának.
A klub történetének legjelentősebb igazolásaként tekintenek a magyar legendára.
Értesüléseink szerint már a választások előtt több milliárd euró érkezhet Magyarországra.
