A tüntetők számára az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a kormány adót akart kivetni a Whatsappon keresztül indított hívásokra.
A közel két hete tartó, az egész országra kiterjedő tüntetések erőszakba fordultával kedden bejelentette saját és kormánya lemondását Szaad Haríri libanoni miniszterelnök. Közölte, hogy erről hivatalosan tájékoztatja Michel Aun államfőt.
Rövid televíziós beszédében Haríri közölte, hogy a válság megoldása érdekében tett kísérlete elérte a „holtpontot”, és a béke és a gazdasági biztonság megőrzésére szólította fel honfitársait.
Lemondásának hírét örömujjongással fogadta a közvetítést élőben hallgató tömeg. A szunnita politikus azután tette meg bejelentését, hogy a Hezbollah és az Amal libanoni síita milícia tagjai tüntetőkkel csaptak össze kedden Bejrútban, és lerombolták a kormányellenes tüntetők sátrait.
A milicisták a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot és a parlament elnökét, Nabih Berrit éltették, és egy úttorlasznál lerombolták a tüntetők több sátrát. A bejrúti autópályahídon a rendőröknek kellett egy rövid időre közbelépniük, hogy leállítsák a tiltakozók és a Hezbollah-pártiak közötti összetűzéseket.
Kora délután a rohamrendőrség sem tudta megakadályozni, hogy a Hezbollah tábora megostromolja a főváros központjában lévő Mártírok terét, a tüntetők fő gyülekezési helyét. A Hezbollah pártiak az összecsapásról tudósító újságírókra is botokkal támadtak, elvették a kameráikat. Egyelőre nem tudni, hányan sérültek meg.
A polgárháború (1975-1990) vége óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági válságban a megszorítások és a korrupció ellen már tizenharmadik napja tüntetnek az arab országban. A tiltakozók – akik számára az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a kormány adót akart kivetni a Whatsappon keresztül indított hívásokra – nem kímélik a korábban érinthetetlennek tartott vezetőket, köztük a Hezbollah fejét sem.
A polgári engedetlenségi mozgalom annak ellenére folytatódik, hogy a kormány visszavonta tervét, és reformintézkedéseket – korrupcióellenes lépéseket, újabb adók nélküli költségvetést, a közszolgáltatások javítására privatizációs programokat és a legrászorultabbak számára segélyprogramot – jelentett be, illetve több miniszter is lemondott.
Michel Aun államfő október 24-én kormányátalakítást jelentett be, ami végül a kabineten belüli megosztottság miatt nem valósult meg. Elutasította a kormány lemondását az Irán-barát Hezbollah befolyásos vezetője, Naszrallah is.
Sajtóértesülések szerint több nyugati állam, közöttük Franciaország és Washington is arra kérte Szaad Harírit, hogy a stabilitás érdekében maradjon a kormány élén.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Izraeli légicsapás sebesített meg két médiaszereplőt Dél-Libanonban.
Izraelt Libanonból bombázzák, de nem támadhatnak a nyugatiak szerint, mert az szörnyű következménnyel jár.
Az Izrael és a Hezbollah közötti harcok eddig 394 ember halálát okozták Libanonban, köztük 83 gyermekét is.
Bejrút lángol, alaposan „lenyírják a füvet”, ahogy lapunknak Robert C. Castel mondta.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a megújult Citadella, melynek megnyitóján a miniszterelnök mondott beszédet.
