„Mindent megtettünk, hogy betartsuk az ígéreteinket”, a harcot pedig továbbra is folytatni kell Európért és „a hülye nacionalizmusok ellen”. Elmondta a saját Bizottságáról szóló értékelő beszédét a leköszönő Jean-Claude Juncker. Tudósításunk Strasbourgból!
Állva, hosszan tapsolva fogadta Jean-Claude Junckert az Európai Parlament, ahol a leköszönő bizottsági elnök mérleget vont az elmúlt öt évben végzett tevékenységéről.
Testvérek közötti nézeteltérések
Juncker elmondta: öt éve pont ezen a napon szavazta meg az Európai Parlament az ő Bizottságát. Megköszönte az EP támogatását az elmúlt években, elmondta, nagy megtiszteltetés volt az együttműködés lehetősége. Donald Tuskot „testvérének” nevezte, és hozzátette, persze testvérek között is lehetnek nézeteltérések. „Donald nélkül nem értem volna el azt, amit elértem”. Juncker jókívánságát küldte Ursula von der Leyennek, szerinte jó kezekbe kerül vele az Európai Bizottság. Megköszönte a bizottsága eddigi tagjainak is a közös munkát.
2014-ben, amikor átvette a Bizottság vezetését, Európa törékeny helyzetben volt, a szolidaritás is töredezetté vált. Az „utolsó esély Bizottságáról” beszéltek akkor. Új kezdeményezéssel akart élni Juncker, így politikai Bizottság szervezésébe kezdett bele. Ismert politikai szereplőket akart a saját Bizottságába, akik aztán kimennek az emberek közé, elmondva véleményüket – és így is tettek a biztosok, Európát járva.
A Bizottság a nagy ügyekkel akart hangsúlyosan foglalkozni, nem a végtelen törvényalkotásra akart koncentrálni, mondta Juncker, és szerinte ez is történt, 84 százalékkal csökkent a jogszabály-kezdeményezések száma, és több mint száz szabálykezdeményezést vissza is vontak.
– fogalmazott Juncker.
Juncker emlékeztetett, három fő jelszót határozott meg 2014-ben: növekedés, munkahelyek, beruházások.
Ez a 25. trimeszter (harmadév), amióta folyamatosan növekszik az európai gazdaság. Tizennégymillió munkahely született, 2000 óta most a legalacsonyabb a munkanélküliség, 241 millió európai dolgozik jelenleg. A Bizottság leköszönő elnöke úgy számol: a „Juncker-terv” 432 milliárd eurónyi beruházást segített generálni. Az emberek az elején azt hitték, hogy a terv elbukik, mégis működött - mondta Juncker.
Voltak azért csalódások is
Csalódnia is kellett azonban az elmúlt öt év során – folytatta Juncker. Nem sikerült előre lépni Ciprus újraegyesítésében, nem sikerült Svájccal sem megállapodást kötni, nem valósult meg az európai bankunió sem. Ha a bankunió megvalósult volna, akkor tovább erősödött volna a gazdasági monetáris unió, amivel ellenállóbbá vált volna az EU a jövőbeli válságokkal szemben.
Az elmúlt öt évben a válságok ellenére sikereket is elért a Bizottság Juncker szerint: az EU szociális pillére erősödött, és a Bizottság elnöke kiállt amellett, hogy ugyanazért a munkáért ugyanakkora bérnek kellene járnia Európában.
Juncker kitért Görögországra is: szerinte a görögök visszakapták a méltóságukat, amit megérdemelnek. A Bizottság segíteni akarta Athént a görög válság során. Mindent megtettek, amit tudtak a probléma megoldásáért. Juncker emlékeztetett,
Juncker elmondta, ő naivan azt gondolta, hogy az EU alapszerződései szerint a Bizottságnak az európai közösség érdekében kell cselekednie, és az eurózóna egyben tartása is ezt szolgálta, így cselekedtek.
Afrikát sem lehet elfelejteni – folytatta a Bizottság elnöke. Európa és Afrika között ugyanakkor egyenlőségen alapuló együttműködésnek kell működnie, beruházásokat kell oda vinni.
A menekültügyről feltette a kérdést: siker vagy sem? A mostani helyzet jobb, mint ami várható volt, de jobb eredmény is születhetett volna, mondta a Bizottság leköszönő elnöke. Ha az Európai Tanács követte volna a Bizottság javaslatait a dublini rendszer reformjára, az jobb lett volna Juncker szerint. Úgy látja,
pedig ahhoz kellett volna tartaniuk magukat.
A kereskedelmi egyezményekről: 15 ilyen nemzetközi egyezmény született az elmúlt években, amik lehetővé teszik, hogy Európa részt vegyen a világgazdaságban akkor, amikor az USA hátat fordít a multilateralizmusnak és a szervezett szolidaritásnak.
Sikerült a békét fenntartani
Európa világban betöltött szerepéről Juncker azt mondta: sikerült a békét fenntartani Európában. Sokak szerint ez magától értetődő, pedig nem az – szögezte le. Ma hatvan háború dúl szerte a világban, de nincs konfliktus az európai területen, ahol a legvéresebb háborúk dúltak az elmúlt évszázadokban.
Juncker úgy folytatta: a fiatalok nem annyira lelkesek ezen eredmények láttán. De ha valaki megnézi az EU közvetlen szomszédait, látható, milyen veszélyes helyzetek tudnak kialakulni és milyen törékeny az EU helyzete is.
A fiatalok számára ugyanakkor jövőképet is adni kell – tette hozzá a Bizottság eddigi elnöke. Európa kicsi kontinens, és a népessége csökkenni fog. Gondolkodni kell azon, hogyan erősítsünk magunkon. A G7 vezető gazdasági hatalmai között átrendeződés látható, egyre kevesebb befolyása lesz így Európának, ezért át kell gondolni, hogyan tudunk a jövőben részt venni a világpolitikai döntéshozatalban, hogyan legyen továbbra is Európa vezető szerepben.
A Bizottság távozó elnöke zárszavában azt mondta: mérsékelt hangvétellel kell megítélni az eredményeket, nem lehet túláradó az öröm, de nem kell szörnyen csalódottnak sem lenni.
„Nagyon keményen próbálkoztunk, és ha mindenki ennyire próbálkozott volna, a dolgok jobban is alakulhattak volna. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt öt évben kis alkotórésze lehettem egy sokkal nagyobb dolognak, ami fontosabb mindannyiunknál. Harcoljatok továbbra is Európáért és harcoljatok a hülye nacionalizmusok ellen! Éljen sokáig Európa!” – zárta szavait Jean-Claude Juncker utolsó bizottsági elnöki beszédében.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
