Alagba, a nigériai sarkantyús teknős állítólag 344 éves volt.
Elpusztult egy 344 évesnek mondott teknős Nigériában – adta hírül a BBC. Az Alagba (Öreg) nevű állat egy királyi palotában élt Oyo államban, Ogbomoso városában. Halálát az uralkodóház jelentette be, hozzátéve, hogy a hüllő rövid betegség után halt meg.
A nagy tisztelet övezte hüllő a hagyomány szerint a királyság harmadik vezetője, az 1770-től 1797-ig uralkodó Isan Okumoyede idején került a palotába, és ha valós az életkora, már akkor 100 éves kellett legyen. Állítólag a király hozta magával egy „sikeres expedícióról”. Ha valós az életkora, az Öreg 18 ogbomosói királyt élt túl.
A BBC által megkérdezett brit hüllőszakértők képtelenségnek tartják, hogy a teknős 344 évig élt volna. Tim Skelton, a bristoli állatkert hüllőgondozója szerint óriásteknősök akár 200 évig is élhetnek, de csak egészen kivételesen, és a nigériai állat nem is óriásteknős, más teknősfajok pedig 70-80, legfeljebb 100 évig élnek. John Wilkinson hivatásos herpetológus is osztja véleményét.
Az állítólagos nigériai matuzsálem a fotókból ítélve sarkantyús teknős lehet, amely Afrika legnagyobb szárazföldi teknősfaja. A brit szakértők szerint arról lehet szó, hogy a palota mindenkori teknősét halála után egy másikkal pótolták.
Bárhogy is legyen, Alagbának gyógyító erőt és jövendőmondó képességet tulajdonítottak, és az állat messze földről vonzotta a látogatókat. A BBC értesülése szerint a palota személyzetéből legalább ketten gondoskodtak a vén teknős szükségleteinek kielégítéséről, bár túl sok dolguk nem lehetett, mert havonta csak kétszer evett.
A hivatalban lévő ogbomosói király közölte, hogy a teknőst megőrzik a jövőnek turisztikai és történelmi okokból. A világ bizonyítottan legöregebb állata egy Jonathan nevű 187 éves óriásteknős, amely Szent Ilona szigetén él.
(MTI)
Kép: PM News
Egy budai villa árát költötték rá a dán adófizetők, és még neki volt mersze kártérítést követelni. Nos, a helyzet nem mindenkinek tetszik Dániában.
A meccs elmarad. A sértett túszejtésről panaszkodik, a kedves házigazda szerint csak visszaadta a kölcsönt. Arrafelé így szokás...
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
A világunk globális faluvá zsugorodott össze, ahol a járványok, a migráció és a háborús konfliktusok is gyorsan terjednek. Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet igazgatójával beszélgettünk!
Biafra függetlenedése jelentősen átrajzolná az erőviszonyokat.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
