Tony Abbott volt kormányfő nevéhez fűződik az Ausztráliába tartó embercsempész hajók visszafordítása és a szigorú bevándorlási politika, amiért sokan még saját pártjában is túlságosan jobboldalinak és populistának tartották. A politikust a III. Budapesti Demográfiai Konferencián a konzervativizmus helyzetéről és a zöld jobboldaliságról is kérdeztük.
Önt már jóval azelőtt lepopulistázták, hogy a fogalom igazán divatba jött volna. Eközben azt is mondták önről, hogy rákényszeríti az emberekre az elképzeléseit. Hogy lehet valaki úgy populista, hogy közben rákényszeríti az emberekre a nézeteit?
Jó kérdés. Kissé ellentmondásos érvelés. A populizmus olyan fogalom, amellyel a progresszívek szeretik megbélyegezni a konzervatívokat. Bevált gyakorlat, hogy a népszerű politikusokat lepopulistázzák. A populizmus vádja arra jó, hogy démonizáljanak valakit, és ne kelljen vele vitatkozni.
Van ma olyan populista mozgalom, amely különbözik az eddigi konzervativizmustól?
A konzervativizmusnak mindig is sok ága volt, de a különféle konzervatívoknak mindig voltak közös pontjaik. Az egyik gazdasági: nem költheted el azt, ami nincs. Aztán, a konzervatívok célja mindig is a középosztály megerősítése volt, hogy a KÜLFÖLD
társadalom egészséges, a gazdaság pedig erős legyen. Közös alap a hazaszeretet fontossága is: a konzervatív szereti a hazáját, számára a hazája az első. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy másokat megvetnének, egyszerűen csak tudják, kiknek felelősek: elsősorban a saját népüknek. A patriotizmus mindig fontosabb volt a konzervatívok számára, mint a gazdasági kérdések.
Milyen helyzetben van a jobboldal a nyugati világban?
Ausztráliában jobboldali kormány van hatalmon Scott Morrison vezetésével. Boris Johnson Nagy-Britanniában sokkal robusztusabb és határozottabb konzervatív miniszterelnök, mint elődei. És akármit is gondolnak Donald Trumpról, szerintem eredményes elnök: Amerika sikeresebb most, mint előtte. A konzervativizmus tehát erősebb, mint korábban, persze lehetne még jobb pozícióban. Ott van például az LMBTQIA-mozgalom, megdöbbentő. De Morrison és Johnson miniszterelnöksége, Trump váratlan győzelme azt mutatja, ha megérintjük a választók szívét, pozitív választ kapunk.
Egyetemista korában harcolt a „földet a meleg bálnáknak” jellegű aktivizmus ellen, és tagja volt a Heteroszexuálisok Szolidaritási Társaságának. Van esélyük a konzervatívoknak megnyerni a kultúrharcot, miközben állandóan védekező helyzetben vannak?
Az értelmiségiek között a konzervatívok általában kisebbségben vannak. Ennek részben az az oka, hogy a konzervativizmus többnyire inkább ösztönös, mintsem intellektuális meggyőződés. Emellett a konzervatívok általában szkeptikusok minden olyan elvvel kapcsolatban, amely fontosabbnak tartja magát minden más elvnél. És bár az értelmiségiek körében kisebbséget alkotunk, a politikában gyakran mi vagyunk a többség.
Mi a jobb? – szól Battlelines című kötete egyik fejezetének címe, melyben fontos szerzők között említi Paul Johnson történészt, valamint Roger Scruton és Michael Oakeshott konzervatív filozófusokat. Milyen viszonyban van az elméleti konzervativizmus a gyakorlati politizálással?
Bárki, aki politikusként puszta menedzserré vagy intézővé válik, csak ide-oda fog sodródni az áradattal. A politika gyakorlati művelői mindig földhözragadtabbak kell legyenek, mint a teoretikusok. Ha a konzervatív politikusok elvesztik a kapcsolatukat a konzervatív gondolkodókkal, vagy fordítva, az nem szerencsés. A választókkal is ugyanez a helyzet. A gondolkodásnak és a gyakorlatnak össze kell kapcsolódnia, különben egyik sem működik.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélküli, nem mond igazat.
A 24.hu-n megy neki az Orbán Balázs doktori ügye kapcsán bemutatott köteteknek a baloldali feminista Kováts Eszter, de szerintem több ok miatt sincs igaza. Szilvay Gergely írása.
A miniszterelnök is reagált Csercsa Balázs, a Tisza korábbi belső emberének interjújára.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 10. rész.
A CDU/CSU politikusai közben még határozottabb lépéseket sürgetnek.
