Ezen fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása.
Október 1-jén kora este hallgatja meg Trócsányi Lászlót az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága – erősítette meg a képviselőtestület házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete.
A testület csütörtökön véglegesítette a biztosjelöltek meghallgatásának menetrendjét, amelynek értelmében először a szlovák Maros Sefcovic kerül sorra szeptember 30-án, míg utolsókként, október 8-án a három ügyvezető alelnök, a lett Valdis Dombrovskis, a dán Margrethe Vestager és a holland Frans Timmermans.
A szomszédság- és bővítéspolitikai portfólió várományosának számító Trócsányi meghallgatása a második napon este fél 7-kor kezdődik, és rá is háromórás kérdezz-felelek vár, amellyel a képviselők a jelöltek alkalmasságát kívánják felmérni.
A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságba jelölt tagokat a nekik szánt területtel foglalkozó parlamenti szakbizottságok hallgatják majd meg. Szeptember 30-án három, október 1. és 3. között naponta hat-hat, október 7-én kettő, október 8-án három ilyen ülést tartanak.
Az első meghallgatások után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják az érintetteket, akik ennek hiányában azonban további kérdéseket kaphatnak írásban vagy újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely ez esetben végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket.
Ezen fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása. Az esetleges második, illetve jelöltcsere esetén újabb első meghallgatásokra október 14-én és 15-én kerülhet sor. Az Elnökök Értekezlete október 17-én értékeli az eredményeket. A testület végleges összetételét tükröző listáról október 23-án szavaznak a képviselők az EP strasbourgi plenáris ülésén. Végül pedig az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat.
Az uniós országok mérlegelik miként hagyják ki Magyarországot a döntéshozatalból.
Meghiúsított szabotázsakció a magyar határ közelében: a kormány súlyos fenyegetésről beszél, az ellenzéki narratíva szerint megrendezett akcióról lehet szó.
A mandátum megszerzéséhez körülbelül 24-25 ezer szavazatra van szükség, így a közösségnek gyakorlatilag 100%-os választási részvételt kellene produkálni, ami kizárt. Bauer Bence írása.
