Nem mentes a botrányoktól a lengyel közélet a választási kampány során, de a Jog és Igazságosság kormányzásának folytatását egyelőre nem veszélyezteti semmi. Körképünk!
Nizalowski Attila írása
A szokatlanul hamar beköszöntött hűvös ősz bizonytalan és erősen megosztott Lengyelországot talált a Visztula partján, ahol a közbeszédet az amerikai elnök látogatásával, valamint az október 13-án esedékes országgyűlési választásokkal kapcsolatos témák uralták. A második világháború kitörésének nyolcvanadik évfordulóján tartandó ünnepségen való részvételt Donald Trump amerikai elnök végül lemondta a Floridát fenyegető hurrikán miatt. A helyette érkező Mike Pence alelnök viszont gazdag tarsollyal érkezett: 2020-tól vízummentességet és további katonákat ígért a lengyeleknek.
A most kormányzó Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) továbbra is vezet, sőt, az év nagy része folyamán erősödött; annak megítélésében azonban, hogy a koalíciókötésekkel végül is mi lesz a végeredmény, már megoszlanak a vélemények. A kétkamarás parlamenti berendezkedés alapján a választók az alsóháznak számító szejmbe 460, a felsőháznak minősülő szenátusba pedig 100 képviselőt küldhetnek majd újabb négy évre.
A kormányzó párt választási témáiról Adam Bielan, a szenátus tagja és helyettes szóvivője beszélt a minap a Rzeczpospolita című lapnak. Bielan, aki korábban a PiS európai parlamenti konzervatív képviselője volt, az interjúban elmondta, hogy pártja rövid, ám heves kampányra számít. A szavazóktól
amikor döntésüket meghozzák a szavazófülkékben. Bielanéknak erre azért is van szükségük, mert nem mentes a politikai botrányoktól a lengyel közélet s benne az ő oldaluk sem. Az egyik legutóbbi ilyen skandalum a Ziobro-ügy volt. A PiS-kormányzat sok konfliktust folytat a részben még az 1989 előtti rendszerből itt maradt bírói karral, a kormányoldal és az igazságszolgáltatás rendszereinek csatározása évek óta zajlik.
A saga egyik minapi fejezete az volt, hogy néhány véleményvezér bírónak a szeretőiről, s ezeknek az asszonyoknak az abortuszairól adatokat hoztak nyilvánosságra anonim személyek. A lejáratásokhoz Zbigniew Ziobro igazságügy-miniszternek is lehetett köze, akit az ellenzék lemondásra szólított fel – Łukasz Piebiak miniszterhelyettes viszont már lemondani kényszerült.
Lengyelország vs a világ
A közéleti botrányok mellett és helyett
és a választási harc középpontjába állítani. A legfontosabb ezek közül az ősz eleji világháborús évforduló. Bielan ezt már évekkel ezelőtt fontosabbnak nevezte még a függetlenség 100. évfordulójánál is, amit tavaly ünnepeltek világszerte a lengyelek. Mi, magyarok kevésbé vagyunk fogékonyak a második világháborús témára, de Lengyelországban fontos a hatása és érdekli a közvéleményt. Egyrészt Varsóval szemben rendszeresen felvetik a megszállt és elpusztított ország bűnrészes felelősségét a zsidó sorsok alakulásában; másrészt viszont Lengyelországban sokan gondolják úgy, hogy a Németország által az ötvenes években fizetett kártalanítás nem elégséges a háborús pusztításokért, a fosztogatásokért és az elveszett életekért, így ez a kérdés máig nyitott.
A mostani relatív visszafogottság ellenére biztosak lehetünk abban, hogy fogunk még hallani ezekről a témákról. Maga a nagyszabású, nemzetközi szeptember 1-jei ünnepség – amelyen Izrael és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csak mérsékelt szerepet vállalt – a kormányzó párt szerint az ország tekintélyének történelmi jelentőségű megerősödését hozta.
Az új Varsó
A lengyel-amerikai viszonyról a kormányzati körök úgy tartják, hogy a történelem folyamán sosem volt még ennyire erős és harmonikus. Trump amerikai elnök látogatására egyébként számítottak a kormányerők, mert azt remélték, hogy némi patrióta munícióval erősítheti a kampányukat. Mindazonáltal vannak, akik még reménykednek abban, hogy Trump mégiscsak villámlátogatást tesz Lengyelországban a választások előtt, megtolva ezzel a PiS szekerét.
A világháború kapcsán természetesen a lengyel-orosz viszony is szóba jött: Lengyelország álláspontja továbbra is szilárd és elutasító. Úgy tartják, hogy Putyin túl sokszor nyilatkozott felmentően a szovjetek háborús szerepével és bűneivel kapcsolatban,
amit a Grúzia és Ukrajna elleni fegyveres támadások alátámasztanak. Így a mostani hazafias, konzervatív erők nemigen akarják Putyinnal együtt ünnepelni azt, hogy nemzetük a nehézségek ellenére megmaradt.
Hollandia az elmúlt hetekben újólag szóvá tette, hogy Lengyelország és a hozzá hasonló államok, amelyek nem teljesítik a jogállamisággal kapcsolatos elvárásokat, ne kaphassanak az uniós fejlesztési forrásokból. A Bielan által megfogalmazott lengyel válasz erre az, hogy Hollandia évek óta csökkenteni akarja a közös uniós költségvetést, így ez a felvetése pusztán a költségvetési tárgyalások keretébe tartozó elem.
A PiS nyert, nyer és valószínű, hogy nyerni fog
A legutóbbi, 2015-ös választást a Jarosław Kaczyński vezette PiS nyerte, méghozzá döntő fölénnyel. Akkor 238 képviselői helyet szerzett a pártja a szejmben úgy, hogy a mögötte jövő Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO) csak 138-at kapott. Ez volt a rendszerváltás utáni első olyan győzelem, amikor egy párt önállóan, koalíciós kényszer nélkül alakíthatott kormányt. Bár az önbizalomtól duzzadó ellenzék nyilatkozatai mást jósoltak, az idei tavaszi európai parlamenti választások hasonló sikert hoztak a PiS-nek. A párt négyéves kormányzás után több mint 45%-ot szerzett meg a szavazatokból úgy, hogy 6%-ot volt képes erősödni az előző EP-választáshoz képest. Közben legnagyobb versenytársa, a PO vezette koalíció 10%-ot vesztett, és 38% szavazatot tudott csak a maga oldalára állítani.
Bár a lengyel politikai rendszer a magyarhoz képest erősebben tagolt,
A pártok ugyanis vagy nem jutnak be a törvényhozásba az 5%-os küszöbnek köszönhetően, vagy koalíciókba tömörülnek. Utóbbi esetén a küszöb 8%. A trendeket figyelve úgy tűnik, hogy a két legerősebb fél továbbra is a PiS, valamint a PO vezette szövetség lesz. A népszerűségi adatok alapján, matematikailag kijöhetne olyan eredmény, ami Kaczyński bukását okozhatná, az viszont kétséges, hogy hogyan valósulna meg 6-8 széthúzó erő által Lengyelország kormányzása.
Az eddigi szeptemberi kutatások szerint a PiS 40% és 48% közötti támogatottsággal bír, ami jóval magasabb a 2015. évi támogatottságánál, és ezzel ismét első lesz a választáson. Ugyanakkor a koalícióba tömörülő ellenfelei, a KO 28, a Lewica pedig 12-on áll, míg a Lengyel Koalíció egyre inkább alulról súrolja a 8 százalékos koalíciós küszöböt, csakúgy, mint a Konföderáció nevű, meglehetősen színes politikai társulat. Mivel a szejmbe végül be nem kerülő pártok szavazatai elvesznek, a PiS elsősége annál inkább biztosítottnak tűnik.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Nem jött be a kormányváltás a lengyeleknek.
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Megkezdődött F. János bírósági tárgyalása.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
