A magyar GDP-növekedést is visszavetheti a rendezetlen Brexit

Londoni pénzügyi elemzők szerint az euróövezetben és emiatt a közép-európai EU-térségben is viszonylag mérsékelt, de mérhető gazdasági veszteségeket okozna a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által összeállított, hétfőn bemutatott 58 oldalas átfogó modellszámítási tanulmány szerint a rendezetlen Brexit a valutaunió hazai össztermékét (GDP) a realizált hozzáadottérték-tartalomra gyakorolt negatív hatás révén 0,42 százalékkal, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok GDP-értékét átlagosan 0,47 százalékkal csökkentheti a következő egy évben ahhoz a szinthez képest, amelyet e két régió Brexit nélkül ebben az időtávlatban elérhetne. A ház szerint a megállapodásos brit kilépés sem járna gazdasági veszteségek nélkül.

A Morgan Stanley e forgatókönyve azzal számol, hogy rendezett Brexit esetén az euróövezet GDP-értéke 0,2 százalékkal, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok hazai összterméke átlagosan 0,22 százalékkal lenne alacsonyabb egy év múlva, mint Brexit nélkül. A cég számításai szerint – amelyek az összes átgyűrűző hatást figyelembe veszik – a megállapodás nélküli Brexitre az EU-gazdaságok közül Írország lenne a legérzékenyebb, 1,43 százalékos, éves távlatra kivetített potenciális GDP-veszteséggel. A Morgan Stanley Hollandiában, 0,66 százalékos, Csehországban 0,61 százalékos, Lengyelországban és Németországban egyaránt 0,50 százalékos, Magyarországon ennél néhány tized százalékponttal kisebb GDP-veszteséggel számol rendezetlen brit kilépés esetére egy év alatt.

A nyitott gazdaságok érzékenyebbek a változásra

A ház londoni elemzői szerint nem meglepő, hogy több közép- és kelet-európai EU-gazdaságot Németországhoz hasonló gazdasági veszteségek érnék, tekintettel arra, hogy ezek nagyon nyitott gazdaságok, és jelentős mértékben integrálódtak az európai feldolgozóipari beszállítói láncolatokba. Magyarország, Lengyelország és Csehország esetében a megállapodás nélküli Brexitből eredő áthúzódó hatások fő transzmissziós csatornája e nemzetközi beszállítói hálózatrendszer – hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Morgan Stanley szakértői.

Más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet arra, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok megéreznék a rendezetlen brit kilépés átgyűrűző hatásait. Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics erről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: számításai szerint Magyarország, Szlovákia és Csehország hazai összterméke megállapodás nélküli Brexit esetén a 2019-2020-as időszakban átlagosan 0,3-0,5 százalékponttal lassabban növekedne annál az ütemnél, amelyet ezek a gazdaságok rendezett brit kilépés esetén ugyanebben az időtávlatban elérhetnének. A ház szerint a szabályozatlan Brexit negatív növekedési hatásainak egyik átszűrődési csatornája a kereskedelem lenne, a brit piacra irányuló közvetlen export ugyanis az országcsoport éves GDP-értékének átlagosan 4 százalékával egyenlő. A Capital Economics is hangsúlyozta emellett a jelentős közvetett kereskedelmi hatások kockázatát, szintén azzal az érvvel, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia feldolgozószektorai mélyen integrálódtak az euróövezeti beszállítói láncolatokba.

(MTI)