A Kurdisztáni Munkáspárt egykori vezére leszögezte, hogy a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra.
Kész az évtizedes török-kurd konfliktus megoldására Abdullah Öcalan, a Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár terrorszervezet börtönben ülő egykori vezetője – derült ki az Öcalant képviselő ügyvédi iroda Twitter-fiókján csütörtökön megosztott közleményéből.
A dokumentum szerint Öcalan arra hívta a török államot, hogy oldják meg „a kurd problémát”. Az egykori PKK-vezér felszólította Ankarát, hogy egy héten belül szüntessék be a fegyveres összecsapásokat. Mint fogalmazott: ő bízik magában, és abban, hogy meg tudja oldani a kérdést, de a török államnak is meg kell tennie a szükséges lépéseket.
Az irat szerint Öcalan leszögezte: a kurd kisebbségnek nincs szüksége külön államra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabad kurd élet, a szabad kurd ember és a szabad kurd társadalom megteremtésén dolgozik. Öcalan egyúttal aggasztónak nevezte a politikát, amely ragaszkodik a harchoz. Az elmúlt évtizedek alatt elszenvedett emberi, politikai és gazdasági veszteségre hivatkozva rámutatott: mindenkinek látnia kell, hogy ez a politika csak még súlyosabb következményeket szül.
A PKK egykori vezetője aláhúzta: rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a történelmi török-kurd kapcsolatoknak megfelelően „nyisson teret” a kurdok számára. Az iroda egy nappal azután hozta nyilvánosságra Öcalan gondolatait, hogy ügyvédeinek szerdán alkalma nyílt találkozni védencükke a Márvány-tengeren fekvő Imrali börtönszigeten, ahol Öcalan életfogytiglani börtönbüntetését tölti.
A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres harcot az ankarai központi hatalom ellen az ország délkeleti részében, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. Öcalant 1999-ben egy ankarai bíróság szeparatista tevékenység vádjával halálra ítélte, amit a halálbüntetés törökországi eltörlését követően, 2002-ben életfogytiglani szabadságvesztésre változtattak.
A harcok a török biztonsági erők és a kurd lázadók között 2015 júniusában mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően újultak ki Délkelet-Törökországban. Nem sokkal azután, hogy 2015 júniusában a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amelyet a török kormány a PKK politikai szárnyának tart, megugorva a parlamenti küszöböt bejutott a törvényhozásba. 2016 nyarára a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza. Ha az összecsapások mára sokkal kevésbé intenzívek is, de rendszeresek.
A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban lassan 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Régi-új érdeklődő a láthatáron.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Leesett az álla a török lap újságírójának.
A támadás a nyílt tengeren történt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A repülőgép fedélzetéről nyilatkozott a miniszterelnök.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
