Székelyföldi román vezető: soha ne lehessen etnikai alapú területi autonómia Romániában

Ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását, programjaik állami finanszírozását és parlamenti képviseletet kérnek a székelyföldi románok szervezetei – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség. A 27. alkalommal megszervezett Marosfői Nyári Egyetem szerdai napján foglalkozott a számbeli kisebbségben élő, veszélyeztetettnek tekintett székelyföldi román közösségek helyzetével.

A nyári egyetemen Marian Stiopu, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke többek között arra kérte a kormányt, a parlamentet és az elnöki hivatalt, hogy „tegyenek sürgős és határozott lépéseket annak a megakadályozása érdekében, hogy Magyarország végérvényesen kiterjessze társszuverenitását Székelyföldre”, és normalizálják az etnikumközi kapcsolatokat Hargita, Kovászna és Maros megyében. Marian Stiopu szerint a létrehozandó kormányhivatalnak az lenne a feladata, hogy védje a románok jogait és kulturális identitását, és akadályozza meg a románok etnikai alapú hátrányos megkülönböztetését a térségben. Úgy vélte, a kormányhivatalt a miniszterelnöknek alárendelt „nemzeti identitás államtanácsosának” kellene vezetnie.

A civil fórum vezetője ugyanakkor azt is kérte, hogy a központi költségvetésből finanszírozzák a  székelyföldi románok kulturális projektjeit, intézményeit, egyházi és civil egyesületeit és kiadványait. Kezdeményezte, hogy alkossanak törvényt, amely biztosítja a három megye románságának képviseletét a parlament alsóházában. Kérte ugyanakkor a kormány támogatását egy Kovászna fürdőváros Vajnafalva (Voinesti) városrészében létrehozandó szabadtéri múzeumhoz, a berecki és vargyasi ortodox templom felújításához, az úzvölgyi katonatemető helyzetének rendezéséhez és egy Erdély történetéről szóló könyv több nyelvű kiadásához.

Kettős állampolgársági törvény szlovák mintára

A székelyföldi román szervezetek fóruma azt is kérte, hogy a parlamenti pártok fogadjanak el egy olyan paktumot, „amelyben ünnepélyesen kijelentik, hogy soha nem fogadják el az etnikai alapú területi autonómiát Romániában”. Felszólította Románia kormányát, parlamentjét és elnöki hivatalát, hogy

A román fórum arra kérte a román állam illetékes szerveit, hogy elemezzék a romániai magyarok magyar állampolgárságának, a földtulajdonnal való szabad kereskedésnek, valamint a magyar állam térségbeli stratégiai beruházásainak közép- és hosszú távú következményeit. Azt is javasolta, hogy – szlovák mintára – olyan törvényt fogadjanak el, amelyik megakadályozza, hogy a kettős állampolgárok tisztségeket tölthessenek be a helyi és a központi közigazgatásban.

A székelyföldi román fórum ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy a kormány biztosítsa a Marosvásárhely-Jászvásár, valamint a Brassó-Bákó autópálya megépítését és a brassói repülőtér építésének befejezését. A fórum kezdeményezte ugyanakkor, hogy Klaus Iohannis államfő sürgősen vigye a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé „a nemzetbiztonságot érintő Kovászna, Hargita és Maros megyei problémákat”, és a védelmi tanács döntsön a szükséges intézkedésekről.

A Marosfői Nyári Egyetemen korábban Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa (a kormány Hargita megyei megbízottja) is nemzeti stratégia kidolgozását és olyan kormányhivatal felállítását szorgalmazta, amely a számbeli kisebbségben élő romániai román közösségekkel foglalkozik. A Maszol.ro portál júliusban közölt tényfeltáró írása szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumában a román szélsőjobboldal erősítette meg pozícióit.