Hongkong utolsó brit kormányzója szerint ha bevetik a kínai fegyveres erőket a városállamban, annak súlyos következményei lennének.
Katasztrófa lenne a kínai beavatkozás a politikai válság sújtotta Hongkongban a különleges közigazgatási terület utolsó brit kormányzója szerint. Chris Patten úgy véli, Hszi Csin-ping kínai államfőnek az emberek egyesítésére kellene törekednie.
Súlyos árat fizetne Peking?
A konzervatív párti brit politikus a BBC rádiójában úgy fogalmazott, kontraproduktív volt kínai részről „más eszközök” bevetésével fenyegetőzni arra az esetre, ha nem csillapodnak a tüntetések. „Ez katasztrófa lenne Kínára és természetesen Hongkongra nézve is” – mondta Chris Patten, hozzátéve, hogy „Hszi Csin-ping hivatalba lépése óta mindenhol üldözik az eltérő véleményeket és a másként gondolkodókat”, és a kommunista párt ellenőriz mindent.
A korábban brit gyarmat Hongkong 1997-ben tért vissza Kína uralma alá, az egy ország, két rendszer elve alapján viszont a terület nagyfokú önállóságot kapott, független az igazságszolgáltatása, továbbá olyan szabadságjogokat élvez, amelyek Kína szárazföldi részén nincsenek. Az eredetileg a sokat vitatott kiadatási törvény miatt kezdődött tüntetések azonban évtizedek óta nem látott válságba sodorták a várost, az egyik legnagyobb erőpróba elé állítva a 2012 óta hatalmon lévő Hszi Csin-pinget. A demonstrálók most már az egy ország, két rendszer elvének eróziója ellen tiltakoznak.
Washington segítségét kérné Patten
Chris Patten szerint Boris Johnson brit kormányfőnek arra kellene kérnie Donald Trump amerikai elnök jelenleg Londonban tartózkodó nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont, hogy az amerikai kormány is nyilvánítsa ki egyetértését azzal, hogy „katasztrófa” lenne a kínai beavatkozás Hongkongban. A diplomata reményét fejezte ki, hogy a kínai államfő belátja, az emberek összebékítése az észszerű lépés, még akkor is, ha a tüntetések már 10 hete tartanak.
A tiltakozások már a hongkongi nemzetközi repülőtér működését akadályozzák, hétfőn nem fogadott és nem indított járatokat a légikikötő, és kedden is több száz járatot töröltek. Carrie Lam hongkongi kormányzó többször is nyugalomra intette a tüntetőket. Chris Patten szerint azonban a tiltakozókat csak még inkább tüzeli, hogy a kormányzat nem ad számukra kielégítő válaszokat. „Megbékélési folyamatra van szükség. Véleményem szerint csak így lehet véget vetni ennek, és visszatérni a békéhez és a stabilitáshoz Hongkongban” – mondta.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Hiába próbálta Macron kioktatni a kínai elnököt.
Telt ház várható a szegedi Pick Arénában.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
