A tervek szerint a 2025-ig érvényes maximális árak meghatározásához a 2011-es lakbérszínvonalat veszik alapul.
Szigorú ingatlanpiaci korlátozására készül a berlini városvezetés, nagy vitát kiváltó tervei szerint a 2011-es szinten fagyasztják be a lakások bérleti díját – jelentették berlini lapok hétfőn.
A tartományi rangú német főváros kormánya (szenátus) még nyár elején határozta el, hogy a bérlakásban élő berliniek, vagyis a lakosság nagyjából 85 százaléka védelmében 2020-tól öt évre befagyasztják a lakbéreket.
A városfejlesztési szenátor hivatalából most kiszivárogtatott tervek szerint a 2025-ig érvényes maximális árak meghatározásához a 2011-es lakbérszínvonalat veszik alapul. Az akkori árakat a reáljövedelmek időközbeni emelkedésének mértékével korrigálják. A lakbér megállapításánál a komfortszintet és az ingatlan átadásának időpontját veszik figyelembe.
Így a legmagasabb bérleti díjat az 1991 és 2013 között épült, összkomfortos lakások után lehetne elkérni, rezsi nélkül négyzetméterenként havi 7,97 eurót (2630 forint). A legolcsóbban, havi 5,64 eurós négyzetméterenkénti áron az egykori Kelet-Berlinben 1973 és 1990 között épült lakásokat lehetne kibérelni. A törvényben kijelölt felső határnál többet fizető bérlők szerződésmódosítást kérhetnek. A 2013 óta épült lakásokra már nem vonatkozna a maximális lakbérről (Mietendeckel) szóló szabály.
Mindez a vártnál jóval komolyabb korlátozás lenne. Szigorúságát jelzi, hogy jelenleg szinte lehetetlen négyzetméterenként havi 7,97 euróba kerülő lakást találni Berlinben. Karin Lompscher városfejlesztési szenátor, a szociáldemokratáktól (SPD) balra álló Baloldal (Die Linke) politikusának terve széles körben megütközést váltott ki.
A javaslat „teljesen aránytalan és gazdaságilag katasztrófa lenne Berlin számára” – nyilatkozott a fővárosi ipari és kereskedelmi kamara (IHK Berlin) elnöke, Beatrice Kramm. A legtöbb bírálat szerint az elképzelés megvalósítása elriasztaná az ingatlanfejlesztőket Berlinből és a lakástulajdonosok vagyonának részleges elkobzásával lenne egyenlő.
A szenátor javaslatát még a koalíciós pártok, az SPD és a Zöldek is bírálták. A maximális lakbérről szóló szabályozás „nem kívánságműsor”, olyan törvényt kell kidolgozni, amely a tulajdonosok, köztük lakások tízezreit üzemeltető nagyvállalatok részéről várható bírósági eljárások próbáját is kiállja – emelte ki Katrin Schmidberger, a Zöldek szakpolitikusa. Daniel Buchholz, az SPD városfejlesztési szakértője azt mondta, hogy a javaslatot nem lehetne végrehajtani, mert a szerződésmódosítási ügyekben eljáró kerületi hivatalok nem birkóznának meg a havi több ezer kérelemmel. Aláhúzta, hogy nemcsak jogilag biztos lábakon álló, hanem praktikus szabályrendszer szükséges.
A városfejlesztési szenátor hivatalából kijutott javaslat még csak egy vázlatos, előzetes elképzelés. A koalíció tervezett menetrendje szerint a törvényjavaslatot hivatalosan szeptember 9-én mutatják be. Ezzel elkezdődik a javaslat társadalmi vitája, amelyben valamennyi érdekelt szervezet részt vehet. A szenátus október közepén fogadja el és terjeszti a tartományi törvényhozás (képviselőház) elé a jogszabálytervezetet.
Az új rendszer januárban léphet életbe, nagyjából 4,5 millió lakás bérleti viszonyait alakíthatja át. Így 3,6 millió lakosú Berlin lehet a 16 német tartomány között az első, amelyben törvénnyel korlátozzák a lakbéreket. A szabályozás kidolgozását az egyre nagyobb lakásínség és a lakbérszínvonal évek óta tartó jelentős emelkedése miatt határozták el. A város lakossága évente nagyjából 30-40 ezerrel nő, a lakbérek pedig 2011 óta csaknem 100 százalékkal emelkedtek.
Az új rendszer januárban léphet életbe, nagyjából 1,5 millió lakás bérleti viszonyait alakíthatja át.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A 23 éves orvostanhallgató elleni erőszak tönkreteheti a karrierjét.
Az AfD-nek minden eddiginél komolyabb politikai szerep juthat.
Tényleg mindenre képesek.
Szombat óta mintegy 46 ezer háztartásban és 2220 ipari létesítményben szünetelt az áramszolgáltatás Berlinben, szélsőbalos akció miatt.
Sebastian Hille kormányszóvivő berlini sajtótájékoztatón közölte: a fenyegetést „tudomásul vették”.
A berlini áramszünet és a rendkívüli hideg együttese súlyos károkat és akár rejtett veszélyeket is okozhat.
A határ mindkét oldalán megnyilvánultak olyan politikai szereplők is, akik korábban nemigen voltak érzékenyek a magyarok sérelmeire.
Legendás napként beszéltek a civilek lemészárlásáról.
