Hetvennégy évvel ezelőtt ezen a napon vetették be a világ első atombombáját harci körülmények között, amely közvetve – de nem kizárólagosan – de hozzájárult a második világháború lezárásához.
2019. augusztus 06. 09:30
p
0
0
33
Mentés
Az amerikaiak a Manhattan-terv keretében 1942 óta dolgoztak a nukleáris fegyver kifejlesztésén, ennek éles bevetését a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen augusztus elején engedélyezte Harry Truman amerikai elnök, Hirosima után másodlagos célpontnak Kokurát és Nagaszakit jelölték ki.
Felszállt a gombafelhő
1945. augusztus 6-án hét repülőgép indul Tinian repülőteréről. Az első három gép a célpontok feletti felhőzetet ellenőrizte, a második hármas egyike a robbanást vizsgáló tudósokat vitte, a másik a fotózást végezte, a harmadik tartalék volt. Köztük volt az Enola Gay, bombaterében a 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles, 4,4 tonnás nukleáris fegyverrel, amely a Little Boy nevet kapta.
Reggel fél nyolckor Hirosima lakói három amerikai repülőgépet láttak a japán nagyváros fölött. Közülük az Enola Gay alacsonyabbra ereszkedett, és a földön lévők azt látták, hogy „valamilyen tárgyat” dobott le. Ami ezután következett, azt nagyon sokan már nem láthatták: 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, és mennydörgés hallatszott. Akik mégis, azok azt láthatták, hogy az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé. 600 méter magasságban felrobbant a 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású atombomba.
Az Enola Gay 9400 méter magasságban oldotta ki a bombát, majd délután három órakor szállt le ismét Tinianon. Parancsnoka, Paul Tibbets ott helyben megkapta a Szolgálati Érdemkeresztet, ő egyébként élete végéig nem bánta meg tettét.
Tragikus adatok
Hatalmas, addig soha nem látott robbanás következett be: ennek körzetében 1,2 kilométer sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számáról csak becslések vannak: ugyan a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, azonban a támadást követően élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, de az amerikai felderítés még ennél is többre, 139 ezerre tette az áldozatok számát. A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket.
Hirosima a támadás után. Fotó/MTI Archív
A sugárfertőzés okozta károsodások miatt addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a „hirosimai rák”, és még ma is gyakran születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. (A túlélőknek Japánban külön nevük van, ők a hibakusák.) Paradox módon azonban a hirosimai ipari létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak zöme is túlélte a robbanást.
Az atombombát augusztus 9-én Nagaszaki városára is ledobták (az elsődleges célpontnak kijelölt Kokurát az mentette meg, hogy aznap felhő és füst borította), ez alkalommal mintegy 60-80 ezer ember vesztette életét. Nukleáris fegyvert háborús körülmények között mindmáig csak e két alkalommal robbantottak fel.
Jött a vég
Hat nappal később, augusztus 15-én Hirohito japán császár rádióbeszédben jelentette be a feltétel nélküli megadást. A döntésben az atombomba rettentő hatásán kívül az is szerepet játszott, hogy augusztus 8-án a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, végleg kilátástalanná téve a további harcot. A feltétel nélküli kapitulációról szóló dokumentumot szeptember 2-án írták alá, ezzel a csendes-óceáni hadszíntéren is véget ért a második világháború.
A vita még napjainkban is folyik arról, hogy szükség volt-e Hirosimában, de főképp három nappal később Nagaszakiban is az atomfegyver bevetésére, az azonban bizonyos, hogy az emberiség 1945. augusztus 6-án egy új korszakba lépett. Ezt a napot a Béke Világtanács elnöksége 1978-ban A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította. Az ENSZ Közgyűlése 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó atomcsend (CTBT) szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá.
Érdekes utózönge, hogy 2016-ban Barack Obama első hivatalban lévő amerikai elnökként kereste fel Hirosimát, ahol megkoszorúzta az atomcsapás áldozatainak emléktábláját, és találkozott hibakusákkal is. Azonban hiába volt történelmi a pillanat, nem kért bocsánatot hajdani elődje, Harry Truman döntéséért.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 33 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2019. augusztus 06. 23:21
"Az ENSZ Közgyűlése 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező Átfogó atomcsend (CTBT) szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá."
Magyarország és az atomfegyver kísérletek ...
Na hiszen!
Nem volt semmiféle feltétel nélküli japán megadás.
Japán FELTÉTELLEL adta meg magát.
Japán feltétele a császár és a császárság sérthetetlensége volt, amit Truman elfogadott a korábbi fogadkozásaik ellenére is.
Melyik másik vesztes országban maradt ugyanaz a rendszer és ugyanaz az államfő a háború után is?
Hát egyik másikban sem.
Nem volt más megoldás.
Amikor majd az olasz partiőrség a tenger fenekére lövi az első endzsiós hajót, akkor is a jeges rémület lesz majd az uralkodó életérzés és a történelemkönyvekbe, mint szörnyű és embertelen cselekedet kerül majd be az eset.
És lesz majd jubileuma is, meg ilyenek.
Így megy ez.
Vajon mi lenne a narratíva, ha történetesen a szovjetek vetnek be atomfegyvert? Ráadásul kétszer, mert ugye az USA két atombombát is ledobott.
Hetente lenne három atombomba-emléknap, hogy megemlékezzünk a minden kommunista bűnök legszörnyűbbikéről. (Érdekes, senki se mondja, hogy az atomfegyver a kapitalizmus bűne lenne, pedig az USA nemcsak az első, hanem az egyetlen ország is, amelyik atomfegyvert vetett be.)