Kétmilliárd dolláros fegyverüzlet szúrja Peking szemét.
Peking követeli Washingtontól, hogy azonnal vonja vissza döntését, miszerint több mint kétmilliárd dollár értékben fegyvereket ad el Tajvannak. Keng Suang kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: a Washingtonban előző nap bejelentett döntéssel az Egyesült Államok súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit, nem tartja tiszteletben az „egy Kína elv” és a két ország három közös nyilatkozatában foglaltakat, ráadásul beleavatkozik Kína belügyeibe, megsértve ezzel a távol-keleti ország szuverenitását és figyelmen kívül hagyva biztonsági érdekeit.
„Tajvan Kína elidegeníthetetlen része” – hangsúlyozta Keng, és figyelmeztetett: „senki ne kövesse el azt a hibát, hogy alábecsüli a kínai kormány és a nép elszántságát az ország szuverenitásának és területi épségének védelmére, valamint a külföldi beavatkozási kísérletek kivédésére”. Peking a fegyvereladásról szóló döntés visszavonása mellett felszólította Washingtont, hogy állítsa le az amerikai és a tajvani haderők közti kapcsolattartást, ne fenyegesse többé a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását.
Ugyan az üzletkötés létrejöttéhez az amerikai külügyminisztérium döntését még jóvá kell hagynia a kongresszusnak, a bejelentés időpontja feltehetően nem véletlen: Caj Jing-ven tajvani elnök ugyanis a karibi térségben teendő, július 11. és 22. közötti látogatása előtt és után is útba ejti az Egyesült Államokat: két-két éjszakát tölt ott.
Peking felszólította Washingtont, hogy ne engedje be Cajt az Egyesült Államokba, ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy Tajvan diplomáciai kapcsolatokat tart fenn bármely országgal. A kínai álláspont szerint Tajvan – habár 1949 óta saját politikai irányítása van – az „egy Kína elv” alapján az ország részét képezi.
Noha az Egyesült Államok hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, informális módon támogatja a sziget önállóságát, és Tajpej első számú fegyverbeszállítója.
Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, mert Caj, a függetlenség mellett kiálló Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, és elkötelezte magát a Tajvan és Kína közötti status quo fenntartása, valamint a sziget önvédelmi képességének erősítése mellett. A januárban esedékes választásokon ismét versenybe száll az elnöki székért.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A döntés spekulációkat indított el arról, hogy az elit egységet a Közel-Keletre vezényelhetik.
A kurdok készen állnak nekimenni Iránnak, a CIA már fegyverzi őket.
Nem kertelt az USA elnöke.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Ha Budapest csinálja az orosz olajjal, akkor „aggályos”, ha Berlin, akkor az a világ legtermészetesebb dolga. Na, vajon miről lehet szó?
A biztonságpolitikai szakértő szerint Donald Trump lépései mögött világos stratégia rajzolódik ki.
Egy szentendrei ház ablakából lőtt a támadó.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
