Peking követeli Washingtontól, hogy azonnal vonja vissza döntését, miszerint több mint kétmilliárd dollár értékben fegyvereket ad el Tajvannak. Keng Suang kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: a Washingtonban előző nap bejelentett döntéssel az Egyesült Államok súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapelveit, nem tartja tiszteletben az „egy Kína elv” és a két ország három közös nyilatkozatában foglaltakat, ráadásul beleavatkozik Kína belügyeibe, megsértve ezzel a távol-keleti ország szuverenitását és figyelmen kívül hagyva biztonsági érdekeit.
„Tajvan Kína elidegeníthetetlen része” – hangsúlyozta Keng, és figyelmeztetett: „senki ne kövesse el azt a hibát, hogy alábecsüli a kínai kormány és a nép elszántságát az ország szuverenitásának és területi épségének védelmére, valamint a külföldi beavatkozási kísérletek kivédésére”. Peking a fegyvereladásról szóló döntés visszavonása mellett felszólította Washingtont, hogy állítsa le az amerikai és a tajvani haderők közti kapcsolattartást, ne fenyegesse többé a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását.
Ugyan az üzletkötés létrejöttéhez az amerikai külügyminisztérium döntését még jóvá kell hagynia a kongresszusnak, a bejelentés időpontja feltehetően nem véletlen: Caj Jing-ven tajvani elnök ugyanis a karibi térségben teendő, július 11. és 22. közötti látogatása előtt és után is útba ejti az Egyesült Államokat: két-két éjszakát tölt ott.
Peking felszólította Washingtont, hogy ne engedje be Cajt az Egyesült Államokba, ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy Tajvan diplomáciai kapcsolatokat tart fenn bármely országgal. A kínai álláspont szerint Tajvan – habár 1949 óta saját politikai irányítása van – az „egy Kína elv” alapján az ország részét képezi.
Noha az Egyesült Államok hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, informális módon támogatja a sziget önállóságát, és Tajpej első számú fegyverbeszállítója.
Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, mert Caj, a függetlenség mellett kiálló Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, és elkötelezte magát a Tajvan és Kína közötti status quo fenntartása, valamint a sziget önvédelmi képességének erősítése mellett. A januárban esedékes választásokon ismét versenybe száll az elnöki székért.
(MTI)