Nehezen képzelhető el, hogy Oroszország ne válaszoljon annak a NATO-nak a lépésére, amelybe néhány éve – megdöbbenést keltve – kérte tagfelvételét. Játsszunk el a gondolattal, mi lett volna, ha erre a jelentkezésre pozitív visszajelzést kap… Valószínűleg ekkor beszélhetnénk Európa szempontjából egy hatékony védelmi politikáról. Arról a stabil katonai helyzetről, hogy kontinensünkön garantálható a béke.
Természetesen a Szovjetunió történelmi bűne nehezen évül el – nyilván emiatt nem vették komolyan az utódállam, Oroszország felvételi kérelmét –, hiszen a két világrend szembenállásának idején Moszkva képviselte a stratégiát, vagyis azt gondolta, hogy a kommunizmust az egész világra ki kell terjeszteni, akár fegyveres úton is. Ebből pedig az következett, hogy felgyorsult a fegyverkezési verseny, ami a kommunista szovjet gazdaságot összeroppantotta, a nyugati világ – főként az Egyesült Államok – gazdaságát viszont megerősítette, sőt annak fejlődését a mai napig életben tartja.”