Támadásba lendültek a németek: mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák Trump és Orbán szövetségét
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
„Kedvelem őt” – fogalmazott Donald Trump amerikai elnök, amikor Boris Johnsonról kérdezték.
Boris Johnson kiváló munkát fog végezni brit miniszterelnökként – fogalmazott Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Házban újságíróknak.
Az elnök azt is elmondta, hogy előző nap telefonon egyeztetett Johnsonnal, akit elemzők a rivális Jeremy Hunttal szemben jóval esélyesebbnek tartanak arra, hogy az Egyesült Királyság új kormányfője legyen.
Trump a beszélgetés tartalmát ugyan nem részletezte, de megjegyezte a brit politikusról: „kedvelem őt”. Majd hozzátette: ”nagyszerű lesz a viszonyunk”. Leszögezte azt is, hogy szerinte Johnson végrehajtja a Brexitet.
A rendezvényen – amelyen bensőséges ünnepség keretében fogadta az 50 évvel ezelőtti űrrepülés még életben lévő két űrhajósát, Buzz Aldrint és Michael Collinst – újságírók kérdéseire válaszolva Trump kitért az iráni drón lelövésére.
Megerősítette, hogy a hadseregtől származó értesülései szerint az amerikai haditengerészeti erők valóban lelőttek egy iráni drónt, Irán déli partjai mentén.
Teherán cáfolta ezt, Abbász Aragcsi külügyminiszter-helyettes szerint valóban lelőttek egy drónt, de az nem iráni volt. A perzsa politikus azt valószínűsítette, hogy az amerikaiak tévedésből a saját drónjukat lőhették le. Ugyanakkor a The Wall Street Journal című lap meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva azt jelentette: a Pentagon megerősítette, hogy iráni drónt lőttek le. „Erre nagyon nyilvánvaló bizonyítékunk van” – idézte a Pentagon magas rangú tisztségviselőjét a lap.
Donald Trump foglalkozott a Tokió és Szöul közötti vitával is. Mint mondta: szívesen közvetít, hogy csökkenjen a feszültség a két ország között. „Ha szükségük van rám, itt vagyok” – jelentette ki.
A két ázsiai ország közötti vita a második világháború előtti és alatti időszakban történtek miatt robbant ki. Korea akkor japán megszállás alatt volt és a japánok kényszerítették a koreaiakat, hogy a megszállóknak dolgozzanak. Az akkor történtekért nyújtandó kártérítés viszont most szembefordította egymással a két országot. A nézeteltérés kereskedelmi vitával párosult: Tokió bejelentette, hogy korlátozza a Szöulnak szállítandó korszerű technológiai termékeket.
(MTI)