A papi pedofíliáról szóló lengyel film május óta borzolja a közvéleményt. A történet azonban nem állt meg, mert azóta is egyre többen vállalják fel bántalmazott múltjukat.
Sokmillió kattintás
A pedofíliabotrány májusra hatalmas mértéket öltött Lengyelországban és az indulatok azóta is fokozódnak. Elkészült a Tylko nie mow nikomu (Csak ne szólj senkinek) című film május 19-én, amely mostanra már bejárta a világsajtót is. Azóta a két órás Youtube-videó megtekintéseinek száma megközelíti a huszonhárommilliót. A Sekielski fivérek (Tomasz Sekiesky, Marek Sekiesky) filmjükkel az egyházon belüli pedofíliáról kívánták lerántani a leplet. Sok áldozat mesélte el nekik a történetét, és azt, hogy milyen hatással van a mostani életére bántalmazott múltja. Régóta fennálló problémával néz szembe a Lengyel Katolikus Egyház.
A lengyel népesség több mint 90 százaléka katolikusnak vallja magát. A 966 óta keresztény állam a katolicizmusra nemcsak vallásként, hanem a nemzet történetének és kultúrájának szerves részeként tekint. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért csak most kezdték megkérdőjelezni saját papjaik viselkedését a rendszeresen előforduló botrányok ellenére.
A lengyel egyház történelmi szerepe
A katolikus egyház évtizedeken át védte a lengyel kultúrát, nyelvet és identitást a történelem nehéz időszakai alatt. Amikor az ország területén három nagyhatalom osztozott a 19. században, a vallás tartotta életben a lengyel nemzetiséget. A második világháború után a katolikus egyház – és Szent II. János Pál pápa – volt az, amely erőt adott a demokratikus Szolidaritás mozgalomnak és segített megbuktatni a kommunista hatalmat. A nemrég elkészült dokumentumfilm pedig sokak szerint ezt a pozitív megítélést szennyezte be.
Az egyház válaszolt
„Nincsenek szavak, amelyekkel szégyenünket ki tudnánk fejezni” – a lengyel püspökök nyilatkozatukat azzal egészítették ki, hogy elismerték, nem figyeltek kellőképpen oda a prevencióra. A püspökök múlt hónapban speciális gyűlést tartottak és a botrány következményeiről tárgyaltak.
Adam Szostkiewicz a Polityka weekly rovatvezetője sem hagyta a közvéleményt hangja nélkül: „Ennek a folyamat időigényes, de számomra ez egy olyan pont az egyháznak, ahonnan nincs visszaút.” – majd hozzátette: „Számos lengyel számára olyan ha elveszti az egyházát, mintha önmagából vesztene el valamit. Ezért inkább szemet hunynak. Az egyházra édesanyjukként tekintenek, és egy édesanyáról nem lehet rosszat mondani.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Donald Tusk dühtől vörös fejjel kiabált Brüsszelben: szerinte a lengyel államfő puccsot hajt végre és alkotmányt sért, mert magához ragadta a G20-csúcs irányítását.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások.
Top 5 streaming premier: íme, a legjobb ajánlatok – több műfajban is mutatjuk a kincseket.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
