A válaszadók 43%-a bízik Putyinban, 68%-uk helyesli is a tevékenységét.
Nem szeretné az oroszok 38 százaléka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenlegi ciklusa lejárta, vagyis 2024 után is hivatalában maradjon – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak a Vedomosztyi című napilap által kedden ismertetett felméréséből. Ez 11 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi mutatóhoz képest. A megkérdezettek 54 százaléka szerint viszont Putyinnak a mandátuma lejárta után is folytatnia kell Oroszország kormányzását. Ez az érték, amely tavaly 51 százalék volt, 67 százalékkal 2017 augusztusában érte el a csúcsát.
A Levada-központ korábbi felmérései értelmében 2012 októberében a válaszadók 40, 2013-ban pedig 45 százaléka nem akarta, hogy a jelenlegi orosz vezető 2024 után is hatalmon maradjon. Putyint tavaly negyedszer választották elnökké. Ezzel másodszor duplázott az államfői tisztségben, miután 2008 és 2012 között miniszterelnök volt.
A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 43 százaléka elismerte, hogy megbízik Putyinban, mert nem lát mást, akivel ezt megtehetné. Ez a legmagasabb mért érték 2001 júliusa óta. Lev Gudkov, a Levada vezetője a Vedomosztyinak elmondta, hogy a nyugdíjkorhatár emelésének tavalyi bejelentése után megingott a Putyin iránti bizalom, amely azonban továbbra is erősen támaszkodik a látható alternatíva hiányára. Annak ellenére is, hogy az elnökkel szemben táplált ellenérzés foka megközelíti a 2011 és 2013 közötti szintet.
A független elemzőközpont július 25-én közölt adatai szerint az oroszok 68 százaléka helyesli a jelenlegi államfő tevékenységét. A miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev esetében a támogatók aránya ennek csak a fele volt. A most ismertetett felmérést a Levada július 17. és 24. között végezte el Oroszország 50 régiójában, egy 1605 fős reprezentatív mintán.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Sokan nincsenek tisztában vele: a csalók gyakran fizetett hirdetésekkel érik el az áldozatokat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A körülmények egyelőre nem teljesen tisztázottak, az ukrán hadsereg néma maradt.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
