Összecsaptak Jeruzsálem belvárosában vasárnap a muzulmán palesztinok és a biztonságiak.
Összecsapások voltak muzulmán palesztinok és az izraeli biztonságiak között Jeruzsálem óvárosában vasárnap, Jeruzsálem napján, amelyen Izrael azt ünnepli, hogy az 1967-es háborúban elfoglalták Jeruzsálem keleti felét és egyesítették a várost – jelentette a katonai rádió vasárnap.
A rendőrség idén is engedélyezte a zsidó csoportok látogatását a Jeruzsálem óvárosában található Templomhegyen vagy Mecsetek terén, arab nevén Haram al-Sarifon, jóllehet a ramadán muzulmán böjti hónap végén, utolsó, legszentebb tíz napján a teret általában csakis a muzulmán hívők számára nyitják meg. Idén június 4-ig tart a ramadán.
A látogatásokat muszlimok megpróbálták megakadályozni, muzulmán fiatalok reggel óta több hullámban is összecsaptak a csoportokat kísérő rendőrökkel, székeket és köveket dobáltak feléjük.
Már kora reggel több száz fős zsidó csoportok álltak sorba a Templomhegyhez vezető kapunál, hogy körbejárhassák a szent helyet, ahol az egyezmények értelmében csakis a muszlimok imádkozhatnak, míg a más vallásúak kis csoportokban a muszlim imaidőkön túl körsétát tehetnek, de nem léphetnek be a mecsetekbe.
Kié a hegy?
Az utóbbi három évtizedben a szent hely zárva volt a ramadán végén a nem muzulmánok előtt. Idén azonban a gregorián naptárban vándorló ramadán böjti hónap vége egybeesik a Kelet-Jeruzsálem ötvenkét évvel ezelőtti izraeli elfoglalásának héber naptár szerinti napjával, vagyis a város egyesítését ünneplő Jeruzsálem nappal.
A rendőrség korábban bejelentette, hogy idén is csak a muzulmánoké lesz ezekben a napokban a Templomhegy, de a határozatot jobboldali csoportok megfellebbezték a legfelsőbb bíróságnál. A bíróság elutasította a tér lezárása elleni tiltakozást, viszont a rendőrség hatáskörébe utalta a kérdés eldöntését.
A Jeruzsálem nap utoljára 1988-ban esett a ramadán végére, és akkor zárva tartották a Templomhegyet a nem muzulmánok előtt. Tavaly – nem ramadánkor – mintegy kétezer zsidó vallású látogató zarándokolt el Jeruzsálem napon a szent helyre, és a rádió szerint az összecsapások ellenére idén is sok százan bejutottak.
Zászlótáncoltató felvonulás
A Jeruzsálem napon délután szokás szerint „zászlótáncoltató felvonulást” is rendeznek elsősorban az izraeli telepes és jobboldali fiatalok, amikor izraeli zászlók erdejében végigmenetelnek az óváros arabok lakta negyedein is.
Idén a ramadán legszentebb napjainak érzékenysége miatt felhívták őket, hogy hagyják ki sétájukból az arab negyedeket, csak az óváros zsidó, örmény és keresztény negyedében meneteljenek.
Ez a gyakran arabellenes rigmusokkal kísért tüntető felvonulás a múltban többször erőszakos összetűzésekhez vezetett. A felfokozott indulatokhoz az is hozzájárul, hogy a nagy melegben reggel óta sem ételt, sem italt nem fogyasztó, böjtölő muszlimok a késő délutáni órákra már kevésbé türelmesen fogadják a provokációkat.
1948-ban, az öt arab állam ellen folytatott függetlenségi háborúban Izrael nem tudta megtartani a jeruzsálemi óvárost, és a város keleti felét, s Berlinhez hasonlóan egy elválasztó fal vezetett végig a város két fele között majdnem két évtizedig.
(MTI)
Eli Sharabi korábbi izraeli túsz a Mandinernek mesélt a Gázában töltött szörnyű 491 napról, a hazatérésről és arról miként maradt erős egy olyan helyzetben, amelyben mások összeomlottak volna.
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
Egykor pária volt a Fehér Házban, most vadászgépeket kaphat Amerikától.
Győztek a béke erői, van remény.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Korunkban a férfiaknak is van dolguk önmagukkal, és van dolguk egymással: az XCC egy nekik szóló nemzetközi program, huszonhat országban van jelen, hazánkban 2019 óta működik. A szervezők az erőpróba titokzatosságához hűen inkognitóban, csapatban válaszoltak a kérdéseinkre.
Minden az országgyűlési választások kimenetelétől függ. Ha a Tisza vezére a magyar parlamentet választja, ugrik a mentelmi joga.
