Brüsszel egyik legfontosabb befolyásolási eszköze a gyengülés jeleit mutatja – állítja Thibault Larger, a Politico-n megjelent elemzésében. A tiltott állami támogatásokkal összefüggő eljárásokban az utóbbi időben egyre többször a tagállam javára ítélt az Európai Unió Bírósága (EJB). Ezért egyre több jogász jut arra az álláspontra, hogy a Bizottság gyakorlatában politikai szempontok egyre jobban háttérbe szorulnak az objektívebb, jogi normákkal szemben.
A Bizottság egyik legfontosabb szankcionálási jogköre az állami támogatásokra terjed ki
A Politico újságírója szerint Brüsszel egyre inkább elveszíteni látszik egyik legjelentősebb fegyverét: az állami támogatások ellenőrzésének képességét. Az állami támogatások szankcionálása az európai projekt középpontjában áll, hiszen ennek segítségével a Bizottság képes úgymond adott irányba terelni a tagállamokat. A Bizottság jellemzően arra használja ezt az eszközt, hogy megakadályozza, a tagállamokat olyan gazdaságpolitikai lépések véghezvitelében, amelyek bár kedveznek az adott tagállamnak, az EU gazdasági működését aláássák.
Larger felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években az állami támogatások ügye az EU legnagyobb stratégiai kérdései közé került. 2016 augusztusában például Brüsszel rákényszerítette Írországot, hogy hajtson be 13 milliárd eurónyi adót kamatokkal együtt, amelyek alól az amerikai technológiai óriás, az Apple korábban – ír törvények értelmében – mentesült. Az EU már a pénzügyi válság időszakában is ezzel az eszközzel tudott élni annak érdekében, hogy a tagállamok ne költsék forrásaikat a fenntarthatatlanul működő bankok megmentésére.
Az elmúlt fél évben a Juncker-bizottság kulcsterületein ítélt a Bíróság a brüsszeli testülettel szemben
A szerző azonban úgy véli, hogy Brüsszel állami támogatásokra vonatkozó hatásköre könnyen meggyengülhetett, s ennek oka a Bizottság gyakorlatának átpolitizálódása. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt hónapokban az uniós bíróságok példátlanul sok esetben ítéltek az állami dotációt alkalmazó ország javára. A Politico számításai szerint az Európai Bizottság november óta a luxemburgi bírósághoz benyújtott 41 állami támogatási ügyéből 17-et elveszített. Ez kellemetlen fordulat a Bizottság számára, amely ökölszabály szerint eddig általában ötből négy esetet megnyert. A jogászok arra következtetnek, hogy a bíróságok az állami támogatásokkal kapcsolatos döntéseket – amelyek természetüknél fogva politikai jellegűek – egyre szigorúbban jogi sztenderdekhez kötik. Egy paradigmaváltás figyelhető meg, amely az ellenőrzéseket objektívebb, jogi logikához köti, csökkentve a politikai szempontok súlyát a mérlegelésben. Ez a fejlemény pedig nem kedvez az egyre politikusabb Európai Bizottságnak.
Érdekesség, hogy a Bizottság közelmúltban elvesztett pereinek többsége Jean-Claude Juncker mandátumához szorosan kötődő politikai prioritások területein születtek: az energiaunió, a bankunió és az adóelkerülés elleni fellépés ügyeiben. A statisztikákból kiderült, hogy a 2018 novembere és 2019 májusa közötti állami dotációval kapcsolatos perek legnagyobb mértékben Spanyolországot (11 db), illetve Németországot és Franciaországot (7-7 db) érintették. A keleti régióból Lengyelországban 2, Szlovákiában és Szlovéniában 1-1 ilyen ügy volt. A legtöbbször, 5 esetben a német állam nyert – ami önmagában beszédes adat.
Mindez nem jön jól Margrethe Vestager versenyjogi biztos számára, aki -egyes hírek szerint – a Bizottság elnöki székére pályázik.
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Az orosz gáz miatt ment neki a szlovák kormányfő az ukrán elnöknek.
Itt van a megválasztott amerikai elnök új üzenete.
A németek a szakértő szerint az arroganciájuk miatt buktak el.
Látványos adatok mutatják a különbséget.
Úgy nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek – írja az Il Giornale.
A Liverpool edzője szerint kiemelkedő a magyar játékos.
