Az abortusz és a melegházasság valóban amerikai értékek?

Buchanan írását részben Joe Biden korábbi demokrata alelnök pálfordulása ihlette. Biden gyakorló katolikusként korábban egyértelműen kiállt az úgynevezett Hyde Amendment mellett, amely megtiltja szövetségi források felhasználását abortusz céljára, kivéve, ha az édesanya élete veszélyben forog, vagy ha a terhesség nemi erőszak következménye. A 2020-as demokrata elnökjelöltségre készülő Biden azonban pár hete visszavonta a törvény támogatását, és beállt pártjának többségi véleménye mellé.

Buchanan felteszi a kérdést, hogy hogyan vált az 1973 előtt gyakorlatilag bűncselekménynek számító abortusz a Demokrata Párt „alapértékévé”. Ebből kiindulva pedig: ma egyáltalán mik az Egyesült Államok alapvető értékei? Ezt azért is érdemes tisztázni, mert az Egyesült Államok külpolitikáját is erősen meghatározzák belső értékei.

Ez jól megmutatkozott az amerikai nagykövetségek szivárványos zászlói körüli nemrég kitört botrány kapcsán is. A melegházasság ma már szintén emberi jog, annak ellenére, hogy amíg pár éve a Legfelsőbb Bíróság fel nem fedezte, szinte senki sem tartotta annak.

Ez a megosztottság természetesen nem csak amerikai jelenség. Ma melegfelvonulásokat láthatunk Tel Avivban, sőt Jeruzsálemben is, míg Bruneiben a homoszexualitás akár halálbüntetéssel is járhat. Amerikában sokak szerint a diverzitás és a migráció a legnagyobb erősségük, ezzel szemben Lengyelország és Magyarország büszkén etnonacionalista országok, Dél-Korea és Japán pedig féltve őrzik etnikai homogenitásukat a bevándorlással szemben.

A szerző szerint felmerül a kérdés, hogy mi jogosítja fel az Egyesült Államokat arra, hogy a saját értékeit rákényszerítse ezen országokra. Miért jobb a diverzitás, mint az etnonacionalizmus? Már csak azért is érdekes ez a kérdés, mert Donald Trump megválasztása óta jól látható, hogy ezekről az értékekről még az Egyesült Államokban sincs egyetértés.  Akkor pedig mi jogosítja fel a demokratákat arra, hogy az amerikai külügytől elvárják az érvényesítésüket?

Buchanan úgy látja, hogy a szekularizmus térnyerésével az Egyesült Államok elvesztette közös vallását, hitét és moralitását. Ma már az amerikaiak nem értenek egyet abban, hogy mi a helyes és helytelen, hogy mi az erkölcsös és az erkölcstelen. Egy mindenki által elfogadott felső hatalom nélkül pedig az értékek véleményekké válnak, amik között már természetes a feszültség. Amerikában ma éppen  ez történik, viszont a szerző szerint így  felmerül a kérdés, hogy az Egyesült Államok meddig maradhat még egy ország és egy nemzet.