Tizenhét újabb vádpontot ismertetett Assange ellen az amerikai igazságügyi minisztérium

Tizenhét újabb vádpontot ismertetett csütörtökön az amerikai igazságügyi minisztérium a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange ügyében folyó vizsgálatban.

A tárca szerint Assange törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett támogatta és szövetkezett is Chelsea (született Bradley) Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson.

Az amerikai igazságügyi tárca azt állítja, hogy a WikiLeaks-alapító nemcsak segítette és biztatta Manninget a bizalmas anyagok ellopásában, hanem életveszélybe sodort informátorokat – afgánokat, irakiakat, újságírókat, vallási vezetőket, jogvédőket, elnyomó rezsimek máskéntgondolkodóit – azzal, hogy leleplezte személyazonosságukat. A minisztérium szerint a külügyi tárca próbált közbenjárni Assange-nál, hogy ne tegye közzé a neveket, de a Wikileaks figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetést.

„Ezek a példa nélkül álló vádak bizonyítják mekkora fenyegetést jelent Julian Assange büntetőpre minden újságíróra, aki tájékoztatni akarja a nyilvánosságot az amerikai kormány tevékenységéről” – jelentette ki Barry Pollack, Assange egyik amerikai ügyvédje.

Az Egyesült Államok kezdeményezte az ausztrál internetes aktivista kiadását. A jogi eljárásra vonatkozó szabályok értelmében az Egyesült Államoknak 60 nap állt rendelkezésére, hogy kiegészítse a vádakat.

Most összesen 18 vádpontot hoztak fel Assange ellen, aki több évtized börtönre számíthat, ha elítélik. A terjedelmesebb vádiratot valamivel több mint egy hónappal azt követően hozták nyilvánosságra, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium április 11-én, Assange nagy-britanniai letartóztatása napján bejelentette: az Egyesült Államokban kormányzati számítógépes rendszerek feltörése érdekében elkövetett összeesküvés miatt emeltek vádat Assange ellen.

Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – lopott el és szivárogtatott ki. Ebben Manninggel működött együtt.

Julian Assange hét éven át élt Ecuador nagykövetségén Londonban, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána. Assange valójában nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják. Assange-t azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték el, mert nem jelent meg a bíróságon, és 50 hét letöltendő szabadságvesztésre ítélték.

(MTI)