Súlyos problémákat okozhatnak a civil szervezetek számára a Facebook új hirdetési szabályai

Szerte Európában nagy vihart keltett, amikor a Facebook bejelentette, hogy az európai parlamenti választások közeledtével megváltoztatja a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályait. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, hogy elejét vegyék – az elmúlt években lezajlott választásokon és népszavazásokon tapasztaltakhoz hasonló – külföldi befolyásolási kísérleteknek. Ennek érdekében a Facebook egy sor olyan új szabályozást vezetett be, mely a politikai hirdetések átláthatóságának javítását szolgálja.

Május eleje óta már egyszerű felhasználóként is tapasztalhatjuk a változtatásokat. Azóta ugyanis minden politikai hirdetés mellett szerepelnie kell, hogy pontosan ki (vagy kik) finanszírozzák az adott reklámot. Hirdetői oldalról nézve azonban már nagyobbak a bonyodalmak. Egy politikai hirdetés létrehozásához ugyanis meg kell adniuk valamennyi személyt, aki valamilyen formában részt vett a hirdetés létrehozásában (a kreatív tervezéstől a marketingstratégia kidolgozásán át egészen a reklám kifizetéséig), majd mindezt hitelesíteniük kell egy olyan személy révén, aki az adott országban bejegyzett lakóhellyel rendelkezik.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy szervezet az Európai Unió teljes területén hirdethessen, szüksége van valamennyi tagállamban egy-egy ott élő „reklámmenedzserre.” Az európai parlamenti választási kampány hajrájában ez az új előírás igencsak érzékenyen érintette a kisebb civil szervezeteket, amelyek nem rendelkeznek elég anyagi erőforrással ahhoz, hogy mind a – jelenleg még – 28 tagállamban fizessenek egy-egy alkalmazottat.

A civil szervezetek számára további gondot jelenthet, hogy a leginkább saját önkénteseik sorából kikerülő reklámmenedzserek kénytelenek megadni személyes adataikat is. Véleményük szerint ez egyrészt azért problémás, mert a Facebook az utóbbi években korántsem bizonyult az ilyesfajta adatok felelős és megbízható gazdájának, másrészt pedig azért, mert bizonyos érzékeny területeken tevékenykedő – például a szervezett bűnözés ellen harcoló – szervezetek esetében ez a fajta nyilvánosság elriaszthatja az önkénteseket a további szerepvállalástól.

Ugyancsak problémát jelenthet, hogy korántsem egyértelmű, hogy mi minősül politikai tartalomnak. A Facebook által kibocsátott meglehetősen tág példatár szerint ugyanis egy környezetvédelmi témában vitára serkentő hirdetés is beleeshet a politikai kategóriába. Ily módon szinte csak a kereskedelmi célú hirdetések vannak „biztonságban”. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes felhasználók most már jelenthetik az olyan hirdetéseket, amelyek nem hitelesített politikai hirdetésként jelennek meg, de véleményük szerint politikai tartalmat hordoznak. Amennyiben ez történik, az adott hirdetést a rendszer leállítja és ellenőrzésre küldi. Így tehát akár arra is lehetőség nyílik, hogy valaki(k) valamilyen hátsó szándék által vezérelve bénítsanak meg egy-egy kampányt.

A fenti problémák miatt Alberto Alemanno, a társadalmi kezdeményezéseket felkaroló civil szervezet, a The Good Lobby igazgatója még április 19-én panasszal fordult Frans Timmermans európai uniós biztos, valamint Martin Selmayr, az Európai Bizottság főtitkára felé. Levelében arra kérte az uniós vezetőket, hogy a Facebook által az uniós intézmények, illetve pártcsaládok számára biztosított mentességeket terjesszék ki azon civil szervezetekre is, amelyek az európai parlamenti választásokon való részvételre buzdítanak. Május 7-i válaszában Selmayr hangsúlyozta, hogy egyelőre még az sem biztos, hogy akár az Európai Bizottság mentességet élvez majd az új szabályozások alól.