Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Egyes források szerint Kuba és Venezuela együttműködése kiterjed a hírszerzésre és a nemzetbiztonságra is.
Kanadának együtt kell működnie az Egyesült Államokkal Nicolás Maduro venezuelai elnök felelősségre vonása és a latin-amerikai országra gyakorolt kubai befolyás leleplezése érdekében – jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön Ottawában.
„Folytatnunk kell az együttműködést, hogy felelősségre vonhassuk Madurót a tetteiért, közszemlére tehessük Kuba rosszindulatú befolyását, és kiálljunk a venezuelai nép mellett, míg a szabadságot és a demokráciát nem sikerült helyreállítani” – hangsúlyozta Pence, miután Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel találkozott.
Az amerikai alelnök szót ejtett a Kínában tavaly decemberben letartóztatott két kanadai állampolgárról. Mint mondta, az Egyesült Államok Kanada oldalán tesz erőfeszítéseket a kínai hatóságok által kémkedéssel és államtitkok eltulajdonításával vádolt Michael Kovrig volt diplomata és Michael Spavor üzletember mielőbbi kiszabadulása érdekében. Szerinte Donald Trump amerikai elnök valószínűleg az oszakai G20-csúcstalálkozón fogja megvitatni Hszi Csin-ping kínai államfővel az ügyet.
Pence beszélt a Washington és Peking között a Huawei kínai óriásvállalat és az ötödik generációs mobilkommunikációs hálózat fejlesztése miatt kialakult feszültségről is. Hangsúlyozta: Washington világossá tette, hogy a Huawei összeegyeztethetetlen az Egyesült Államok és szövetségesei nemzetbiztonsági érdekeivel. Hozzátette: a kínai jog ugyanis hozzáférést enged a kormányzatnak a távközlési vállalat által gyűjtött adatokhoz.
Trudeau a 13 latin-amerikai országot és Kanadát tömörítő limai csoporton nevében kezdeményezett párbeszédet a caracasi vezetés szövetségesével, Kubával a venezuelai válság békés rendezése érdekében. „Kuba potenciálisan nagyon pozitív szerepet játszhat Venezuela épsége és jövőbeli stabilitása szempontjából” – emelte ki a kanadai kormányfő.
A dél-amerikai országban idén januárban robbant ki újabb belpolitikai válság, miután Juan Guaidó, a venezuelai parlament akkori elnöke nem ismerte el az újraválasztott Nicolás Maduro elnökségét, és önmagát nyilvánította Venezuela ideiglenes államfőjének. Guaidót az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven ország – köztük számos európai és latin-amerikai állam – elismerte ideiglenes elnöknek, ám az országban jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg hivatalosan továbbra is Maduro mellett áll. Donald Trump teljes embargóval fenyegette meg Kubát, ha nem hagy fel Maduro katonai támogatásával. Havanna ugyanakkor tagadja a katonai segítségnyújtást.
Kuba és Venezuela szövetségesi viszonyban áll egymással. A jó kapcsolatokat Fidel Castro néhai kubai vezető és Hugo Chávez néhai venezuelai elnök alapozta meg 2002-ben. Venezuela főként olajjal támogatta az amerikai embargó alatt álló Kubát, míg Havanna egészségügyi és kormányzati dolgozók tízezreit küldte az országba. Kuba és Venezuela között az egészségügy, a sport és a mezőgazdaság területén zajlik együttműködés, de amerikai tisztségviselők és venezuelai dezertőrök szerint a kapcsolatok a hírszerzésre és a nemzetbiztonságra is kiterjednek.
(MTI)