Kiestek a felvidéki magyarok az Európai Parlamentből

Szlovákiában alacsony részvétel mellett két, koalíciós listán induló, parlamenten kívüli liberális párt, a Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) nyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat - derült ki a szombaton tartott voksolás vasárnap este közzétett hivatalos eredményeiből, amelyek szerint a felvidéki magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és szlovák-magyar párt, a Most-Híd sem szerzett mandátumot.

Az ország történetének negyedik EP-választásán az uniós tagállamok átlagához képest alacsony, 22,74 százalékos volt a részvételi arány, ugyanakkor jelentősen meghaladta az öt évvel ezelőtti összeurópai negatív rekordot, amikor a választóknak csupán 13 százaléka járult az urnákhoz Szlovákiában. A mostani részvételi arány egyben az eddigi legmagasabb volt a szlovák EP-választásokon. 

Az EP-be kerülésért rekordszámú, 31 politikai párt küzdött, közülük hat szerzett mandátumot.

 A legtöbb voksot, az összes szavazat 20,1 százalékát - a júniusban hivatalba lépő új államfőt, Zuzana Caputovát az elnökválasztáson indító - Progresszív Szlovákia (PS) és az Együtt (Spolu) koalíciója kapta. Ez az előrejelzéseket meghaladó eredmény 4 képviselői mandátumot jelent az alig másfél éve létrejött politikai csoportosulásnak, amelynek képviselői várhatóan az EP Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) nevű frakciójában politizálnak majd.

A második helyen a voksok 15,7 százalékával a Robert Fico vezette, baloldali Irány (Smer-SD) végzett. A pozsonyi kormánykoalíció legnagyobb pártjának eredménye 10 százalékponttal elmaradt az öt évvel ezelőttitől, és 3 mandátumot hoz nekik az EP-ben, ahol eddig 4 képviselővel a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű frakció tagjai voltak.

A harmadik legjobb eredményt a voksok 12,1 százalékával az erőteljesen bevándorlásellenes, radikális jobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) érte el. Ez az eredmény 2 képviselőhelyet jelent a Marián Kotleba vezette mozgalomnak, amely a Szövetség a Békéért és a Szabadságért (APF) európai pártcsaládhoz tartozik, és képviselői a függetlenek padsoraiban ülnek az EP-ben.

A negyedik helyen a voksok 9,7 százalékát megszerezve a jelenleg parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) végzett. Ez - az öt évvel ezelőttihez képest gyengébb - eredmény 2 helyet jelent az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládjához tartozó mozgalomnak, amelynek eddig is két képviselője volt az EP-ben.

Az ötödik legjobb eredménnyel a voksok 9,6 százalékát megszerezve, ugyancsak két helyre számíthat az EP-ben a pozsonyi parlamenti ellenzék legerősebb pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), amely javított öt évvel ezelőtti eredményén. A pártnak - amelynek elnöke, Richard Sulík bevándorlásellenességéről ismert - eddig egy EP-képviselője volt, ő az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) padsoraiban ült.

Hatodikként az ugyancsak az ECR frakciójához tartozó, konzervatív Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű mozgalom jutott be az EP-be. Mostani, 5,3 százalékos eredményük enyhe visszaesést jelent, de az elnyert 1 mandátum tekintetében nem jelent változást.

A britek várható kilépésére (Brexit) és arra készülve, hogy Szlovákiának az Egyesült Királyság kilépése után eggyel több, tehát a jelenlegi 13 helyett 14 EP-mandátum jut, Szlovákiában 14 képviselő megválasztásából indultak ki. A kidolgozott szabályozás szerint a 14. képviselő helyét is kiosztották, de ő csak a Brexit megvalósulása után foglalhatja el helyét az EP-ben. Ezt a helyet ideiglenesen attól a pártól "veszik el" amely a legkevesebb maradékszavazatot kapta. Ez a szombati voksolás végeredményei alapján a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). 

A pozsonyi parlamenten kívüli, de az EP-ben eddig egy hellyel rendelkező tisztán magyar párt, a Menyhárt József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) a voksok 4,96 százalékát szerezte meg, több szavazatot kapott, mint öt éve, és csak néhány száz vokssal maradt az 5 százalékos bejutási küszöb alatt. A Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt, amely öt évvel ezelőtt csaknem 6 százalékos eredményt ért el, 2016-ban pedig még 6,5 százalékkal jutott be a pozsonyi törvényhozásba, most csak 2,6 százalékos eredményt ért el.

Az eredmények összesítve visszaesést jelentenek a pozsonyi parlamentben lévő pártok többségének, két párt, az LSNS és az SaS kivételével, amely erősítette pozícióit. A pozsonyi kormánykoalíció három pártja közül kettő, a 3,9 százalékot szerző Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd kimarad a következő az uniós parlamentből.

(MTI)