Rod Rosenstein lépése nem meglepő, mivel már minisztere kinevezésekor kijelentette, hogy távozni akar.
Benyújtotta lemondását hétfőn Washingtonban Rod Rosenstein, az amerikai igazságügyi miniszter helyettese, május 11-ét jelölve meg távozása napjaként. Lépése nem meglepetés, hiszen a miniszterhelyettes már William Barr miniszter jelölésekor jelezte távozási szándékát. Donald Trump akkor arra kérte őt, hogy maradjon a Robert Mueller vezette vizsgálat lezárásáig.
2017 májusában – James Comey FBI-igazgató menesztése után – Rosenstein nevezte ki Robert Muellert, a 2016-os választási kampányban Trump munkatársai és oroszok között történt esetleges összejátszást vizsgáló bizottság vezetőjévé. Majd miután az akkori igazságügyi miniszter, Jeff Sessions kivonta magát a vizsgálat felügyeletéből, ő felügyelte a Mueller-bizottság munkáját is.
Nem sokkal miniszterhelyettesi kinevezése után egyébként Rosenstein írta azt a Comey munkáját bíráló feljegyzést, amelyet Donald Trump részben felhasznált Comey menesztésének indoklásakor. Mindazonáltal maga Rosenstein is többször Donald Trump bírálatának középpontjába került. Például tavaly szeptemberben, amikor elsőként a The New York Times című lap megírta: Rosenstein titokban arról egyeztetett az igazságügyi tárca és az FBI egyes tisztségviselőivel, köztük Andrew McCabe ügyvezető FBI-igazgatóval, hogy le kellene hallgatni Donald Trump beszélgetéseit, és ehhez meg kellene győzni kormánytagokat is.
Ennek nyilvánosságra kerülésekor felmerült Rosenstein távozása, de Trump maradásra kérte őt.
A Mueller-vizsgálat jelentésének nyilvánosságra kerülésekor a jelentés egyes részleteit bírálók kereszttüzébe került a miniszterhelyettes. Egy szenátusi meghallgatáson a demokrata párti törvényhozók azt vetették szemére: megítélésük szerint a jelentés nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az igazságszolgáltatás akadályozása ügyében vádat emeljenek az elnök ellen, de a tárca ezt nem tette meg. Rosenstein védelmébe vette mind a vizsgálatot, mind a minisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját.
Az amerikai sajtóban is megjelent lemondó levelében Rod Rosenstein azt írta: „őrizzük a hitet, betartjuk a törvényt és mindig Amerika az első a számunkra.”
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A katolikus egyházfő szerint jobb lenne párbeszédet kezdeményezni, vagy gazdasági nyomást gyakorolni Venezuelára.
A bűnlajstroma sem volt rövid, mégis iskoláknál foglalkoztatták.
Szerencsére sem az utasok, sem a személyzet nem volt veszélyben.
A fővárosi ellenzéki elit ezt szemlélve arra számít, hogy Magyar Péter kormányra kerülve mégis azt teszi, amit ma az ellenzéki Oroszország-szakértők képviselnek?
