Az egyházak kárpótlásáról húsz éven át tartó viták után 2012-ben fogadott el törvényt az akkori, jobboldali többségű parlament.
Újra megszavazta kedden az egyházi kárpótlás megadóztatását a cseh képviselőház, amely ezzel felülbírálta a szenátus február végén hozott elutasító határozatát. A kommunista párt által javasolt törvény életbe lépéséhez – a tervek szerint 2020. január elseje – már csak az államfő aláírása szükséges. Milos Zeman többször is azt nyilatkozta, hogy támogatja az egyházi kárpótlás megadóztatását.
A szenátus február 27-én alkotmánysértőnek minősítette a képviselőház által január 23-án megszavazott törvényjavaslatot, amely megadóztatná az egyházak számára a kommunizmus idején elkobzott vagyonokért cserébe kifizetett állami kártérítést. Több szenátor azon véleményének is hangot adott, hogy a kárpótlás megadóztatása megingathatja a csehországi jogbiztonságot is. A kommunisták azzal érvelnek, hogy a kárpótlásként megszavazott összeg túl magas és nem felel meg a valós állapotnak. A keddi szavazáskor az alsóházban jelenlévő 181 képviselő közül 114-en voksoltak a megadóztatás mellett, 57-en ellene, tízen pedig tartózkodtak vagy nem szavaztak.
Az egyházak kárpótlásáról húsz éven át tartó éles társadalmi viták után 2012-ben fogadott el törvényt az akkori, jobboldali többségű parlament. Ennek értelmében – a kormány és az országban működő 17 egyház képviselői közötti megállapodás alapján – az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított vagyonuk 56 százalékát. Ez lényegében ingatlanokat, földterületeket, erdőket, halastavakat jelent. A fennmaradó részért, tehát olyan ingatlanokért és földekért, amelyeket különböző okok miatt már fizikailag nem lehet visszaadni, az állam összesen 59 milliárd korona kárpótlás kifizetését ígérte 2030-ig. Ennek az összegnek a túlnyomó része – több mint 47 milliárd korona – a katolikus egyháznak jut.
Korábbi számítások szerint az eredetileg 59 milliárdos összeg – az inflációt is figyelembe véve – végül várhatóan 79 milliárd és 96,5 milliárd korona között lesz. A 2012-es törvény szerint 2030-tól teljes egészében megszűnne az egyházak állami támogatása, ami jelenleg évente mintegy kétmilliárd koronára rúg. A törvénymódosítás alapján ezt az összeget adóztatná meg az állam. A kommunista párt (KSCM) számításai szerint a pénzbeli kártérítések megadóztatása által az állam mintegy 380 millió koronát kaphatna vissza évente.
Csehországban a legutóbbi felmérések szerint is a lakosság mintegy 80 százaléka ellenzi és túlzottnak tartja az egyházak kárpótlását. A sajtóban megjelent vélemények szerint általános a várakozás, hogy az egyházi kárpótlás megadóztatásáról szóló törvénymódosítás végül az alkotmánybíróság elé kerül. A szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat a csehországi egyházak röviddel a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején már visszakapták.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Nem tehetett mást az Euractiv, leírta az igazságot.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy újabb ország sodródhat Orbán Viktor „Európa-ellenes” táborába.
„Visszatért egy régi szövetséges” – fogalmazott a kormányfő.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
Égető kérdések.
