Közel-keletiek kezdik uralni a német alvilágot

„A berlini kerület főútja, a Sonnenallee és annak környéke a klánok területének számít. Errefelé legalább fél tucat arab nagycsalád lakik, akik az évek során folyamatosan növelték a befolyásukat, mígnem mára sok tekintetben párhuzamos társadalmat alakítottak ki. Saját szabályaik és értékeik szerint élnek. Akaratuk érvényesítése céljából akár erőszakot is alkalmaznak.”

Ezek a mondatok nem egy bevándorlásellenes AfD-s politikus kampánybeszédéből származnak, hanem a német közszolgálati média berlin-brandenburgi regionális csatornáján hangoztak el egy tavaly nyári videóriportban.

Az elmúlt hónapokban Németországban két nagyszabású razziát is tartott a rendőrség a szervezett bűnözés megfékezése céljából.

Decemberben az 'Ndrangheta olasz maffiacsoport került a célkeresztbe, januárban pedig az észak-rajna-vesztfáliai rendőrség indított hajtóvadászatot a tartományban működő arab klánokkal szemben. A hírek kapcsán keltette fel az érdeklődésünket a téma. Utánajártunk, elszigetelt eset vagy valódi probléma a klánok uralma a német nagyvárosokban.

Klánvadászat német módra

Az elmúlt évtizedekben a szervezett bűnözés kapcsán a német hatóságoknak elsősorban az olasz maffiával gyűlt meg a baja. Bár a probléma már legalább 40 éve sújtja a németeket, az olasz maffia igazán az 1990-es évek elején kapott erőre Németországban, amikor az alig 4 ezer fős calabriai San Lucából olaszok költöztek Duisburgba, és csaknem 50 étteremre, diszkóra és bárra tették rá a kezüket. 

A szövetségi kormányzat által legveszélyesebbnek tartott, calabriai 'Ndrangheta bűnszervezethez két nagyobb klán tartozik, a Pelle-Vottari-Romeo klán, valamint a Nirta-Strangio klán. A két klán kapcsolatát évtizedes rivalizálás jellemzi.

A két versengő olasz klán korábbi sérelmeinek véres elszámolása volt a 2007-es, úgynevezett duisburgi mészárlás, amelynek során hat olaszt, közel 70 lövéssel végeztek ki egy pizzériában. Az áldozatok a Pelle-Vottari-Romeo, a gyilkosok a Nirta-Strangio klánhoz tartoztak.

A duisburgi vendettával a helyzet tarthatatlanná vált Németországban, a hatóságok egyre nagyobb erőforrásokat kezdtek el mozgósítani annak érdekében, hogy felszámolják a környék maffiacsoportjait.

A több mint egy évtizeden át tartó, néha teljesen reménytelennek tűnő, nemzetközi együttműködést is igénylő küzdelemnek mára kezdenek beérni a gyümölcsei. Az elmúlt években páratlanul sikeres akciók keretében sikerült majdhogynem lefejezni a 'Ndrangheta csoport németországi ágát. A legnagyobb, tavaly decemberi nemzetközi rajtaütés során drogkereskedelem, pénzmosás és erőszakos bűncselekmények gyanúja miatt a 'Ndrangheta 90 tagját tartóztattak le, csak Németországban 14 személyt.

Az olaszok helyére benyomultak az arab klánok

Miközben az olasz maffiával szemben egyre sikeresebben lép fel a német rendőrség, új kihívásokkal kell szembenézniük a hatóságoknak a terjeszkedőben lévő arab klánok miatt.

Az olaszokhoz hasonlóan az arabok is meglátták az üzletet a német nagyvárosokban, központjuk Berlin, de Észak-Rajna-Vesztfália tartományban is megvetették már a lábukat. Módszereik sokban hasonlítanak a maffiamódszerekhez: jellemzően pénzmosásban, adócsalásban, illegális szerencsejátékban, drogkereskedelemben, prostitúcióban, ingatlanbizniszben utaznak, de gyakran szednek védelmi pénzt is. Egy jelentős különbség azonban akad az olasz és az arab szervezett bűnözés között. Petra Reski szakértő szerint míg az olaszok dörzsöltek, tapasztaltak, ritkán követnek el erőszakos bűncselekményeket, addig

Az észak-rajna-vesztfáliai rendőrség januári akciója is jelzi, komoly, kiterjedt problémát jelent az arab klánokhoz kapcsolódó szervezett bűnözés a tartományban. Bochum, Dortmund, Essen, Duisburg, Recklinghausen és Gelsenkirchen városában mintegy 1300 rendőrt vett részt az akciókban – közölte a düsseldorfi belügyminisztérium. Az egyenruhások arab kávézókat, teázókat, bárokat, szórakozóhelyeket, fogadóirodákat ellenőriztek. 

Az állam helyett muszlim békebíróhoz fordulnak a klántagok

Dortmund északi részén csupán néhány évvel ezelőtt jelentek meg az arab klánok. A város szegényebb negyedeiben azóta virágzik a bűnözés.

sehol máshol nem fogyasztanak annyi kokaint, mint itt. A drogkereskedelmet a helyi klánok felügyelik – számol be a helyi viszonyokról az ARD regionális csatornája.

A klánok a városban már saját igazságszolgáltatási rendszerrel bírnak. A riportban megszólal Jamal al-Zein „békebíró” is, aki klántagok ezreinek példaképe. A muszlim békebíró szerint azért fontos a szerepe, mert vannak olyan ügyek, amelyeket a német jogállam nem tud megfelelően kezelni. Meggyőződése, ha nem működne ez a párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer, akkor a klánok jóval erőszakosabbak lennének. Ahogy ő fogalmaz, akkor „Essenben már lenne vagy 50 halott”.

Thomas Jungbluth, az észak-rajna-vesztfáliai bűnügyi hivatal vezetője szerint az arab nagycsaládokhoz köthető szervezett bűnözés az egyik legégetőbb probléma a tartományban. Az arab klánok ugyanis zárt világban élnek, amelybe a rendőrség is nehezen tud betekintést nyerni. A tagok a konfliktusaikat egymás között rendezik le, a problémáikkal az állam helyett jellemzően a családfőkhöz vagy a muszlim békebíróhoz fordulnak. 

Szerinte

legintenzívebben pedig Észak-Rajna-Vesztfáliában, Berlinben, Alsó-Szászországban és Brémában vannak jelen. Jungbluth szerint ha az állam elveszíti a befolyását, és a helyi arab nagycsaládok maguk veszik át az irányítást, az tökéletes táptalajt biztosít a szervezett bűnözésnek. 

A bűnözői szubkultúra terjedését az is elősegíti, hogy a klánoknak már saját popkultúrájuk van.

valamint a német igazságszolgáltatással, hatóságokkal szembeni fellépést. A legnépszerűbb németországi török gengszter rapper, KC Rebell egyik számában például arról énekel, hogy „igen, baszd meg a bírót, csak isten ítélkezhet felettem” .

A videóklip egyébként arról szól, hogy KC Rebell fegyveres klántársai betörnek egy bírósági tárgyalóterembe, ahol épp Rebell büntetőügyét tárgyalják. Ki akarják őt szabadítani. Ha azt gondolnánk, hogy KC Rebell csupán egy marginális török rapper, nem is tévedhetnénk nagyobbat. Csak a fent említett számot 43 milliószor látták a legnagyobb videómegosztón.

Koksztaxi Berlinben, az arab klánok fővárosában

A klánuralmat Berlin Neukölln és Kreuzberg városrésze sem kerülhette el. Az egyik leghírhedtebb neuköllni arab család, a Miri-klán tagja, Khalid Miri arról beszélt az ARD riporterének, hogy, ha valaki a Sonnenalleen nő fel, akkor otthon, a szüleik által hátrahagyott arab világban érezheti magát. Azt állítja, hogy

Elmondása szerint a családja a mindene: „a család a legfontosabb az életben, amely minden nap támogatja az embert. Ha velem történik valami, jönnek az unokatestvéreim. Ez magától értetődő, én is ezt tenném. Összetartunk.” Ez az a hozzáállás, amely a nyolcvanas években érkezett menekülteket mára rettegett alakokká tette. „Az emberek tisztelnek minket, tudják, hogy nem tehetnek meg velünk akármit. Tudják, hogy ha tiszteletlenek velünk szemben, annak súlyos következményei vannak” – mondja Khalid. „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sosem erőszakoskodunk. Az erőszak mindenhol jelen van, nálunk is. De ez a mi legutolsó eszközünk” – állítja. 

A helyi boltosok eközben arról beszélnek, hogy

bezúzzák a kirakataikat, védelmi pénzt kikényszerítve ezzel belőlük. Az egyik neuköllni tisztviselő elmondása szerint többször is előfordult, hogy a helyi rendőröket megfenyegették a klánok, sőt olyan is történt, hogy „nevelő jelleggel” megjelentek a rendőrök gyermekeinek iskolái előtt. 

A riportban megszólal egy arcát és nevét nem vállaló neuköllni klántag, művésznevén „Dapharao”. Dapharao futárként dolgozik, mobilon lehet tőle rendelni. Szolgáltatásának neve: „Kokstaxi”. Ahogy a név is sugallja, Dapharao nem holmi pizzafutár.

Arra a kérdésre, hogy a németek miért nem foglalkoznak kábítószer-kereskedéssel, azt válaszolja, hogy „a németek szorgalmasan tanulnak az iskolában, ők nem a segélyből élnek. A segélyből élők jelentős része török vagy arab. Aki kibukik az iskolából, az az utcán talál magának megélhetést”.

A klánoknak egyébként kapóra jött a 2015 óta tartó illegális bevándorlási hullám, azóta ugyanis egyre több migránst tudnak alkalmazni, jellemzően drogfutárként. Benjamin Jendro, a berlini német rendőrszakszervezet szóvivője szerint a menedékkérőket „a piszkos munkákra, például kábítószer-árusításra vagy a kisebb lopásokra” próbálják beszervezni.

Szerinte ez könnyen megy a klánoknak, mivel a fiatal, frissen érkezett menekültek senkit sem ismernek még Németországban. Ugyanakkor azt látják, hogy

Nyilván ők is ilyen életet akarnak maguknak. Honnan van pénz Audi Q8-ra? A klánok nem piti lopásokban utaznak.

Jó példa erre a libanoni Remmo-klán. Ahmed, Abdul és Wissam Remmot azzal gyanúsítják a német hatóságok, hogy ők állnak a berlini Bode Museum 2017 márciusi kirablása mögött. A múzeumból elloptak egy 100 kilogramm súlyú aranyérmét, amelyen II. Erzsébet brit uralkodó arcképe szerepel, értéke 3,7 millió euró. Hozzájuk köthető egy mariendorfi bank 2014-es kirablása is, mely során 9,1 millió euróra tettek szert. A bank épületét ráadásul a rablás után felrobbantották. 

A klánra tavaly nyáron csapott le a német rendőrség, és 10 millió euró értékben 77 ingatlant foglalt le tőlük, a nyomozók szerint az ingatlanokat bűncselekményekből származó pénzből vásárolták. 

Külön sorozat is szól már a németországi arab klánok életéről. A „4 Blocks“ három évadon keresztül mutatja be egy neuköllni klán ténykedését, a bűnözéstől az üzletelésig. 

Mardin, Délkelet-Törökország – egy jó klántag gondolt az otthon maradottakra is

A németországi klánok tagjainak jelentős része a délkelet-törökországi Mardin tartományból származik. A klántagok török tartományhoz való kötődése annyira erős, hogy gyakran ide temetik a Miri-klán Németországban elhunyt tagjait.

többszintes épületeket húznak fel a Németországban megszerzett pénzből. 

A Miri család egyik idős, Törökországban élő tagja elmondja, a Németországban élő rokonai segély formájában rendszeres jövedelmet kapnak, miközben a család egyes tagjainak hoteljei, benzinkútjai vannak. „Németország a szegények oldalán áll. Én három hónapig voltam ott, mégis megkaptam a szociális támogatást. Vettünk is belőle egy televíziót” – mondja az idős férfi, akinek az egész faluja a Németországból érkező pénzből él. 

A Németországban élő klánok tagjai rendszeresen látogatják törökországi rokonaikat, és az ő falvaikban fektetik be a drogkereskedelemből, a szociális támogatásokból és a védelemért cserébe befolyó pénz egy jelentős részét.