Kémközpontot működtetett Assange a nagykövetségen?

Kémközpontot működtetett Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató oldal alapítója Ecuador londoni nagykövetségén - mondta Lenín Moreno ecuadori elnök a The Guardian című brit újságnak. „Az előző (ecuadori) kormány engedélyével rendelkezésére bocsátották a nagykövetség létesítményeit, hogy beavatkozhasson más államok belső folyamataiba” – mondta Moreno a lap hétfői számában. Moreno megerősítette, hogy a brit hatóságok írásba adták, hogy Assange alapvető jogait tiszteletben fogják tartani, és nem adják ki olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegeti.

Az ausztrál állampolgárságú Assange-t csütörtökön vette őrizetbe a Scotland Yard Ecuador londoni nagykövetségén, miután a latin-amerikai ország hét év után megvonta tőle a menedékjogot. A 47 éves WikiLeaks-alapítót akár egy évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti Nagy-Britanniában, mert 2012-ben nem jelent meg a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága által megszabott tárgyalási időpontban. Washington pedig az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolja Assange-t, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat ~ lopott el és szivárogtatott ki. Svédországban nemi erőszak gyanúja miatt évekkel ezelőtt beszüntetett nyomozás újraindítása fenyegeti.

Moreno a brit lapnak adott interjújában cáfolta, hogy Assange-t amiatti megtorlásul tették ki a diplomáciai képviselet területéről, mert az ecuadori elnök és családtagjai személyes beszélgetései és fényképei kiszivárogtak a közösség médiának. Moreno ismételten sajnálatát fejezte ki, hogy Assange állítólag arra használta a nagykövetséget, hogy beleártsa magát más országok demokratikus folyamataiba. „Sajnálatos, hogy az előző kormány engedélyével, Ecuador londoni nagykövetségén, területünkön, létesítményeket bocsátottak rendelkezésére, hogy más országok ügyeibe beavatkozhasson. Nem engedhetjük, hogy a házunk, amely megnyitotta kapuit számára, kémtevékenység központjává váljon” – mondta Moreno.
„Ez a tevékenység megsérti a menedékjoga feltételeit. Döntésünk nem önkényes, hanem a nemzetközi jogon alapszik” – jelentette ki az ecuadori elnök. „Sajnálatos, hogy egyes személyek más emberek magánélete megsértésének szentelték életüket” – hangsúlyozta Moreno.

Az ecuadori elnök sérelmezte, hogy bár vendéghez méltóan bántak Assange-al, ő ezt nem viszonozta azzal, hogy betartsa a számára előírt viselkedési szabályokat a diplomáciai képviselet területén, s felháborítóan viselkedett a tisztségviselőkkel, visszaélve az ecuadoriak türelmével. „Agresszív kampányt indított Ecuador ellen, s még perrel is fenyegetőzött azok ellen, akik segítettek neki” – tette hozzá Moreno. „Sosem próbáltuk Assange-t kitoloncolni, ahogy azt némely politikai szereplő el szeretné hitetni másokkal. Ugyanakkor a magatartási szabályok folytonos megsértése és a fenyegetések miatt a politikai menedékjoga fenntarthatatlanná vált” – szögezte le Moreno.

Morenót elődje, Rafael Correa a latin-amerikai történelem legnagyobb árulásával vádolta meg Assange menedékjogának megvonása miatt. Újságírói kérdésre válaszolva a hivatalban lévő elnök így válaszolt erre: „Ha az árulás a demokrácia és a sajtószabadság megvédését, az igazság, valamint az előző rezsim korrupciójának leleplezését jelenti, úgy annak hívhat, aminek akar”. Moreno egyben visszautasította Correa azon felvetését, hogy Assange menedékjogának megvonása az Egyesült Államokkal kötött alku részét képezi Ecuador adósságának csökkentése fejében. „Az Egyesült Államokkal kereskedelmi, kulturális és biztonsági kérdésekben működünk együtt. Egyetlen alkalommal sem vitattuk meg Assange státuszát” – fűzte hozzá Moreno.

(MTI)