27 dollár és 20 cent diákonként.
A washingtoni Georgetown Egyetem diákjai pénteken megszavazták egy olyan pénzügyi alap létrehozását, amelyből azoknak a rabszolgáknak a leszármazottait kárpótolnák, akiket az intézmény 1838-ban adott el.
A pénzügyi alapba „megbékélési hozzájárulás” címén minden diák szemeszterenként 27 dollárt és 20 centet fizetne majd be, az összegyűlt összeget pedig 272 rabszolga leszármazottainak utalnák át. A voksolást egy egyetemi csoport szervezte. Az ötletet a hallgatók kétharmada szavazta meg, de ezt még az egyetem vezetőinek is jóvá kell hagyniuk. Ha a vezetők is elfogadják a döntést, akkor a pénzt jótékonysági adományként folyósítják az egykori rabszolgák leszármazottainak, akiknek elsöprő többsége a déli Louisiana államban és az amerikai főváros melletti Marylandben él.
A Georgetown Egyetem az első felsőoktatási intézmény, amely ilyen jellegű kárpótlási alapról döntött. Bírálói szerint azonban nem a diákoknak, hanem az egyetemnek kellene a kárpótlást fizetnie. 1838-ban ugyanis az egyetem adott rabszolgákat louisianai ültetvényeseknek, hogy így fizesse ki az adósságát. 2017-ben az egyetem hivatalosan is bocsánatot kért ezért, és egyik épületét Isaac Hawkins eladott rabszolgáról nevezte el.
A 2020-as elnökválasztásra készülődő Egyesült Államokban a demokrata párti politikusok közül többen is felvetették az egykori rabszolgák leszármazottainak kárpótlását. Cory Booker, New Jersey demokrata párti szenátora, aki pártja elnökjelöltségére pályázik, a héten törvényjavaslatot terjesztett elő a kárpótlás lehetőségeit felmérő bizottság létrehozására. Javaslatát két másik demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, Elizabeth Warren massachusettsi és Kamala Harris kaliforniai politikus is támogatta.
(MTI)
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Nem fognak a britek fizetni, azt is tudni, miért.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Ceglédi Zoltán politológus egy izgalmas tárgyat húzott elő a műsorban, amelyből szerinte megérthető a politikacsinálás valódi íve.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
