Társadalmi vita Svédországban a burka viselése miatt

A konkrét társadalmi vitát három közelmúltbeli eset váltotta ki. Az egyik esetben a Stadium nevű sportfelszereléseket forgalmazó áruházlánc olyan teljes testet fedő fürdőruhát kezdett árusítani – egyelőre csak online felületén keresztül – amelynek felső, burkát idéző része a fejet is eltakarja (burkini). A kritikus hangok felerősödése után a két különböző színben kapható terméket eltávolították a bolt online webshopjából, pár nappal később azonban a burkini vásárlására ösztönző hirdetések újra visszakerültek oda. Az újabb fejlemények miatt a Stadium Facebook-oldalán többen bojkottal fenyegetőztek.

A másik esetben a 660 000 magánszektorbeli munkavállalót és diákot tömörítő szakszervezet (Unionen) online toborzó kampányában egy burkát viselő nő képével szólítanak fel csatlakozásra, ami szintén tiltakozást váltott ki a közösségi média egyes felületein. A kritikát megfogalmazók szerint a burkát viselő nő megjelenítésével az Unionen teljesen normálisnak tünteti fel a burkaviselés szokását, ezzel pedig közvetve hozzájárul a fejfedőt nem szabad akaratukból viselő nők elnyomásához.

A kritikus hangokat fokozta a gävlei önkormányzat egyik olyan elektronikus üdvözlőtáblája is, amelyet az E4-es autópálya mentén helyeztek el. A táblán egy burkát viselő muszlim tanárnő üdvözli a városba érkezőket. A kihelyezés után pár nappal olyan súlyosan megrongálták az elektronikus üdvözlőfelületet, hogy az működésképtelenné vált. Később a helyi önkormányzat feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. A tábla miatt az önkormányzat húsz telefonhívást, és több mint hatvan tiltakozó e-mailt kapott.

A Dagens Nyheter balliberális irányultságú svéd napilap egyik véleménycikkében az újság irányultságától és szellemiségétől szokatlanul eltérő éles hangon ítélte el a burkát viselő nőket tartalmazó hirdetések közzétételét. Faw Azzat, a GAPF nevű, az elnyomás és a becsület miatt elkövetett erőszak ellen küzdő szervezet jószolgálati nagykövete szerint a burka és a fátyol a nőkkel, valamint a kislányokkal szembeni elnyomás jelképe, azt sokan kényszerből és nem szabad akaratukból viselik. Azzat úgy látja, hogy természetesen semmi kifogásolni való nincs abban, ha valaki szabad akaratából viseli ezeket a ruhaneműket, de korántsem ez az általános. Az ilyen hirdetéseket alkalmazó svéd cégek, önkormányzatok és szakszervezetek a szerző szerint veszélyes tendenciát indítanak el azzal, hogy a burka viselését normális jelenségként kezelik, függetlenül attól, hogy ennek oka az ismeretek hiánya vagy a hanyagság.