Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A német iskolák számára már minden adott, hogy a digitális korszakba lépve egy újfajta oktatási rendszer induljon el. A kritikusok azonban kétkedve fogadták a szövetségi kormány reformlépését, hiszen a pénzügyi támogatás egyben burkolt hatalomkiterjesztéssel is járt a tartományi jogkörök rovására.
Mint ahogy arról már a Precedens korábban beszámolt, Berlin hatalmi terjeszkedésével a szövetségi kormányzat egyre több hatáskört és jogkört von el a tartományoktól. A legutóbbi alaptörvény-módosítás értelmében elindulhatott a Digitális Oktatási Stratégia, amely hosszabb távon új hatalomkiterjesztő lépésként is értelmezhető. A kritikusok szerint az országban uralkodó egyenlőtlenségek miatt a föderalizmust kell okolni, ugyanis a német alkotmány, az Alaptörvény rendelkezései szerint az oktatás megszervezése a tartományok feladata. Ebből fakadóan tehát nem egyszerű költségvetési forrásokat biztosítani a helyi iskolák digitalizációjára, hiszen az sértené az Alaptörvényt. Yvonne Gebauer, Észak-Rajna–Vesztfália oktatási minisztere szerint az eddigi gyakorlat hibás volt, mivel természetes, hogy a tartományok meg akarják őrizni a kulturális szuverenitásukat, ám az oktatás szövetségi szintű felelősség, tehát a finanszírozást is onnan kellene biztosítani.
A Bundesrat március 15-én elfogadta az alaptörvény-módosítást, s így minden akadály elhárult a Digitális Paktum elől. A tervezet alapján a szövetségi kormányzat 5 éven keresztül 5 milliárd euróval fogja támogatni a német iskolák digitalizációs törekvéseit, eszközbeszerzéseit. Az intézkedés keretén belül olyan új digitális infrastruktúrát akarnak kiépíteni a tanintézményekben, mint például a gyors internet, okostáblák, laptopok. Ezek fenntartására és működtetésére egyes esetekben külön személyzetet is alkalmaznának.
A téma kapcsán Hans-Jürgen Papier alkotmányjogász is megszólalt, aki a német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke volt 2002 és 2010 között. A Digitális Paktum szerinte egy „további lépés a tartományi kormányzás lopakodó erodálásában”. Az Alaptörvény megmásíthatatlanul kijelenti, hogy Németország föderális köztársaság, nem pedig egy központ által ellenőrzött köztársaság, valamint az államszuverenitás egyik legfontosabb magja az oktatáspolitika. Papier aggodalmának is hangot adott, mikor kifejtette, hogy Németország „lépésről lépésre egységes állammá fog válni”. A DW hírportál azonban hozzáteszi, hogy a lakosság körében végzett felmérések szerint a németek több mint fele támogatja az oktatáspolitika szövetségi szintű támogatását.