Ellenzéki aktivisták szerint a katonaság átmenetről szóló javaslata nem hozna igazi változást.
Lemondásra szólította fel a kormánykoalícióban részt vevő Demokratikus Nemzeti Tömörülés (RND) Abdel-Azíz Buteflika elnököt szerdán; ellenzéki vezetők a nap folyamán kijelentették: a rendszer teljes bukását akarják. „Az elnök lemondása megkönnyítené az átmeneti időszakot az országban” – áll egyebek mellett a közleményben, amelyet az RND főtitkára, Ahmed Ujahja írt alá, aki márciusban lemondott a miniszterelnöki tisztségről.
Kedden az ország vezérkari főnöke, Ahmed Gaid Szalah ugyancsak a 82 éves elnök alkotmányos úton történő felmentését szorgalmazta. A vezérkari főnök szerint az ország alaptörvényének 102. cikkelyét alkalmaznák, mert az államfő „tartós és súlyos betegsége okán teljességgel alkalmatlan feladatait ellátni”. A szóban forgó cikkelyt csak bizonyos esetekben lehet alkalmazni, az egyik ilyen az elnök egészségi állapotának romlása. Az ellenzék azonban arra figyelmeztet, hogy a cikkely alkalmazása nem elég a demokratikus átmenet és a tisztességes választások biztosításához.
Az ismert ügyvéd és emberi jogi aktivista, Musztafa Búsási a Reuters hírügynökségnek azt mondta, a cikkely alkalmazása annyit jelentene, hogy a jelenlegi rendszer haszonélvezői átvészelik az átmeneti időszakot és ők szervezik majd az elnökválasztást. „A tüntetések folytatódnak. Követeléseink közt van a politikai rendszer átfogó megváltoztatása is” – jelentette ki Búsási. Egy másik ellenzéki aktivista megerősítette Búsási nyilatkozatát: Mahrez Buís, egyetemi tanár azt mondta, az emberek nem pusztán felcserélni akarják a hatalomban lévő klánt egy másikra, hanem gyökeresen meg akarják változtatni a fennálló rendszert. Társa újságíróknak „mérgezett ajándéknak” nevezte a vezérkari főnök javaslatát.
Az elnök mögül sorra hátrálnak ki támogatói, köztük pártjának, a kormányzó Nemzeti Felszabadítási Frontnak (FLN) egyes tagjai is. Az Algéria több városára kiterjedő tüntetéshullám az után robbant ki, hogy az észak-afrikai országot 1999 óta vezető államfő február 10-én bejelentette indulási szándékát az eredetileg április 18-ra kiírt elnökválasztáson. A tiltakozások hatására március elején visszalépett és elhalasztotta az elnökválasztást, valamint egyfajta kompromisszumos megoldást kínált az elégedetlenkedőknek.
Ennek értelmében népszavazásra bocsátanának egy új alkotmányt, amelynek elfogadásáig hivatalban maradna. Ez azonban olaj volt a tűzre, a tüntetések folytatódtak, és a tiltakozók immár egyhangúlag az elnök távozását követelik. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy noha Szalah nyilatkozata a hadsereg távolodását jelzi Buteflikától, a vezérkari főnök hangsúlyozta azt is: nem fogja engedni, hogy az ország káoszba süllyedjen.
A fegyveres erők legutóbb 1992-ben avatkoztak be a belpolitikai eseményekbe Algériában. Az 1991-es parlamenti választás első fordulójában az iszlamista Iszlám Üdvfront (FIS) szerzett többséget; válaszul a hadsereg az eredményt semmisnek nyilvánította, a FIS-t pedig feloszlatta, a parlamenttel együtt. Ezt követően csaknem egy évtizedig tombolt az erőszak, százezernél is több emberéletet követelve.
(MTI)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
A Nemzeti Tömörülés már régóta szorgalmazza az algériai migránsokat támogató egyezség elítélését. A nyilatkozat elfogadása újabb szög lehet a francia – algériai kapcsolatok koporsójába.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Gyermekek is lehetnek az áldozatok között.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Csiszár Jenő mesél arról, hogyan lett a luxemburgi rádió fenegyereke és a Heti Hetes ismert arca végül Magyarország milánói főkonzulja. A műsorban őszintén beszél az online karaktergyilkosságról, a halálos fenyegetésekről és arról, mit jelentett számára kiállni a saját oldalán – a családjáért és a hazájáért.
