Irányváltás jöhet az ukrán nyelvoktatásban Kárpátalján?

Magyarbarát ukrán nyelvoktatási módszerek bevezetését és tankönyvek kiadását helyezte kilátásba a kárpátaljai magyar iskolák tanulói számára Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter csütörtökön az ungvári járási Nagydobrony középiskolájában tartott sajtótájékoztatóján.

Az oktatási tárcavezető abból az alkalomból kereste fel a nagydobronyi középiskolát – egyben Ukrajna legnagyobb nemzetiségi nyelvű hasonló tanintézetét –, hogy lezárult a kárpátaljai magyar iskolák végzős tanulói számára szervezett emelt szintű, ukrán nyelvű érettségire felkészítő négynapos nyelvi tábor. A finn külügyminisztérium kétmillió eurós támogatásával modellkísérletként indított tanfolyamon három, magyarok által lakott járás magyar iskoláiból jelentkezett végzős diákok vettek részt három helyszínen.

A projektben részt vevő tanulók és pedagógusok jelenlétében tartott sajtótájékoztatón Lilija Hrinevics kifejtette, az általa vezetett minisztérium eltökélt szándéka, hogy a nemzetiségű tannyelvű iskolák diákjai tanulmányaik végére az anyanyelvük mellett folyékonyan beszéljenek ukránul, valamint egy idegen nyelven, és ne szenvedjenek hátrányt a továbbtanulást és álláskeresést illetően. Ennek érdekében olyan ukrán nyelvoktatási módszereket és tankönyveket fognak bevezetni a nemzetiségi tannyelvű iskolákban, amelyek figyelembe veszik az adott nyelv, így Kárpátalján a magyar nyelv sajátosságait – mondta.

A miniszter ismertette az általános középfokú oktatásról szóló új ukrán törvénynek az oktatás nyelvére vonatkozó rendelkezéseit, amelyek szerint a nemzetiségi nyelvű tanintézetek esetében az elemi iskolában az oktatás anyanyelven történik, az általános iskolában, vagyis az 5. osztálytól a 9. osztályig a tárgyakat 80 és 20 százalékos arányban fogják a tanulók anyanyelvén és ukránul oktatni, míg a középiskolában, azaz a 10. osztálytól a végzős 12. osztállyal bezárólag ez az arány 60-40 százalék lesz. Elmondása szerint ez megfelel az európai uniós, mindenekelőtt a balti államokban az orosz anyanyelvű tanulók oktatásában alkalmazott gyakorlatnak. Jelezte: a törvény alkalmazásához lényegében kétnyelvű pedagógusokra lesz szükség. Ennek érdekében a nemzetiségi iskolák tanárait az oktatási tárca a 2017-ben elfogadott tanügyi törvény 7. nyelvi cikkelyének bevezetésével kapcsolatban tervezett, 2023-ig tartó átmeneti időszakban fogja átképezni – emelte ki.

Lilija Hrinevics könnyítéseket ígért a nemzetiségi iskolák végzősei számára a kötelező emelt szintű, ukrán nyelvű érettségi vizsgát illetően. Első ízben jelentette be, hogy az oktatási minisztérium két-három éven belül külön követelményrendszert dolgoz ki a nem ukrán anyanyelvű érettségizők számára. A nemzetiségi iskolák végzősei számára már idén csökkentik az emelt szintű, ukrán nyelvű érettségi érvényességi ponthatárát – ígérte.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter üdvözölte, hogy a magyar kormány támogatásával ukrán nyelvtanfolyamot indítottak magyarok számára Kárpátalján. Mint megjegyezte, ezt jó lett volna harminc évvel ezelőtt elkezdeni.

(MTI)